A Szent Iván-éj azon ünnepek egyike, melyről nem tudunk sokat beszélni. Azt valamennyien tudjuk, hogy az év legrövidebb éjszakája, de kis is az a Szent Iván? Mit ünneplünk ilyenkor? Miért ugrunk tüzet ezen az éjszakán, és mik a baranyai szokások? Utánajártunk!

A Föld északi féltekén június 21-e – néha 20-a vagy 22-e – a nyári napforduló, vagyis az év leghosszabb napja, amit az év legrövidebb éjszakája követ. Szent Iván éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezzük hazánkban. De hogy az ünnep névadójáról is szóljunk: Szent Ivánt Jézus előfutáraként tartják számon, ő az a személy, aki megkeresztelte Jézust. Szent Iván, vagyis Keresztelő Szent János az utolsó próféta, az ő alakja kapcsolja össze az Újszövetséget az Ószövetséggel.

A tűz az, ami egészséget, termékenységet és pálinkát hozott az azt átugróknak.

Burján István főmuzeológus elárulta, hogy annak idején ezen a napon jöttek össze a fiatalok a falvakban, hogy a környéken összegyűjtsék a ki nem vágott májusfákat, és az egyéb tűzrevalót. Ahogy lement a nap, ebből a rőzséből a falu központjában egy nagy tüzet raktak.

– A tüzet a legények is átugrották, de azok a fiatal párok is, akiknek még a jegyességük sincs bejelentve. A hagyomány szerint Szent Iván éjszakáján a tüzet kézen fogva átugró párokat egyrészt megvilágította a tűz, amivel a falu tudtára adták szerelmüket, de termékenységet is varázsolt nekik. A fiatal lányoknak azonban vigyázniuk kellett, nehogy úgy ugorják át a tüzet, hogy a kecsesebb testrészeik kivillanjanak, ezzel pedig rövid, hűtlen házasságot vetítsenek előre a leselkedő anyósjelölteknek – mondta el Burján István.

Az idősebb urak is a tűz közelébe merészkedtek, bár ők át nem ugrották, de a népszokás szerint pálinkát öntöttek rá, aminek köszönhetően a következő egy évben sok pálinkájuk lett. A tisztító tűz továbbá nem csak termékenységet és pálinkát hozott, hanem a tűzbe dobott alma elfogyasztásával a betegségektől is megvédett a következő egy évben.

A főmuzeológus szerint az év legrövidebb éjszakáján a harmatnak is varázserőt tulajdonítottak. Az idősebb asszonyok Szent Iván éjjelén azért gyűjtöttek harmatot, hogy azt az állatok eledelébe téve megvédjék magukat. A fiatal lányok pedig ezzel a harmattal mosták meg az arcukat és hajukat, amitől csodaszépek lettek.

Aki meglátta a virágzó páfrányt, az megértette az állatok nyelvét

Burján István elmeséli, hogy a hagyomány szerint Szent Iván éjjelét megelőző nap virágzik a páfrány, amelynek virága csak nagyon rövid ideig látható. Akinek sikerül elcsípni ezt a varázslatos, ámde csak egy pillanatig tartó jelenséget, az megérti az állatok nyelvét.

– A páfrány virágzását meglátó ember nem csak az állatok nyelvét értette meg, de ha kiállt egy magasabb dombra, megláthatta a föld alatt rejtőző kincseket is. Az elásott kincs ugyanis a szerencsés embernek tűz formájában mutatkozott meg, így könnyen oda tudott menni, kiásni, és meggazdagodni – mondja a főmuzeológus. Hozzáteszi, hogy sajnos nem sokszor történt ilyen, mivel a hiedelem szerint az ördög egy kismadár formájában mindig gondoskodott róla, hogy eldugja a virágzó növényt a kíváncsi szemek elől – tette hozzá a főmuzeológus.

Pécsett is remek programok lesznek!

A Múzeumok Éjszakája keretében június 22-én múzeumi tűzugráson is részt vehetünk, Szent Iván-éjt megelőző este. A Néprajzi Múzeumban 16 órától több programot is tartanak így lesz búzaőrlés, kézművesvásár és bemutató, bőrpénztárca-készítés és papírmerítés is. Sturm Melitta és Wolf Janka 20 órakor pajzán vásári zenés komédiát, Szentes Anett és Balogh János pedig népzenei műsort adnak elő 20.30-kor.

A programsor betegségűző almasütéssel folytatódik 21.00-kor, és a szokásos Szent Iván-éji tűzugrással zárul 23.00-kor. Pécsett a Tettyei Mésztufabarlang előtti téren is minden évben örömtüzet gyújtanak Szent Iván éjjelén. Június 23-ról 24-re virradó éjszakán részt vehetünk az idegenvezetésen, majd sötétedéskor zenés, táncos mulatság veszi kezdetét, tűzgyújtással és fényfestéssel a barlang bejárati falán.

Hirdetés