Adott egy pokrócba tekert, összezúzott fejű holttest, egy fél pár cipő, egy véres bunkó, vérnyomok az úton több mint fél kilométer hosszan. A háttérben korábbi bűntények, zsarolás. A pécsi rendőröknek 1947-ben sikerült összerakni a krimibe illő kirakós darabjait és nyolc évre hűvösre tenni a zengővárkonyi tettest.

1947. május 13-án hajnalban egy parasztasszony talált rá Püspökbogád határában egy búzatáblán a becsavart fejű holttestre. Azonnal értesítette a rendőröket, akik kiérkezvén azonosították B. Lajos 41 éves zengővárkonyi fuvarost. Rögtön megindult a nyomozás.

Gyors és hatékony nyomozás

A rendőrök egy csapata rögtön kifaggatta az áldozathoz közel állókat. A kocsmáros fia elmondta, előző nap Pécsen dolgozott édesapja, munka végeztével, nyolc óra körül indultak hárman haza két külön kocsin: ő, illetve az apja és apjának egy kollégája. A fiú hamarosan elvált a másik kettőtől és egyenesen hazament. K. Jakab, az áldozat 39 éves kollégája és barátja úgy nyilatkozott, miután elváltak a fiútól, ők még a pécsváradi országúton megálltak borozni egyet, ahonnan kilenc óra tájban indultak tovább hazafelé.

A két férfi borozni is betért aznap este

A hazafelé vezető úton a sötétben nemsokára szem elől vesztette B. Lajost, majd hazament, azóta pedig semmit sem hallott felőle. Ugyanakkor válaszai kissé zavarosak voltak és a helyiek tanúvallomásai alapján csak éjfél után tért haza. A köztes időre nem tudott alibit biztosítani magának – hamar rá is terelődött a gyanú.

Többen látták és hallották K. Jakabot, amint rohamtempóban háza felé vágtat jóval éjfél után,

a bogádi malomtulajdonos felesége pedig tizenegy óra körül két vérfagyasztó ordítást, majd egy irtózatos reccsenést hallott.

Időközben a többi nyomozó sűrű vérnyomokat talált a Vasast Hirddel összekötő úton, mintegy hatszáz méterre a helyszíntől, ahol rátaláltak a hullára. Valószínűvé vált tehát, hogy a tettes magával cipelte az áldozat testét. Az első vérnyomok viszont hatszáz méter után félbeszakadtak. Egy cipőt is találtak, ami szintén azt támasztotta alá, hogy a gyilkos egy jó darabig vonszolta magával az áldozat testét.

Aztán valószínűleg kocsin vitte tovább a külterületen fekvő püspökbogádi malom felé, mivel lakott területre érvén nem merte megkockáztatni a lebukást. A malomtól nem messze húzódó országút jelentette az út végét, ott hagyta a gyilkos a vérbe fagyott testet. Nem messze az épülettől egy véres bunkót is találtak.

Kocsin szállította odébb a holttestet az elkövető

A szem- és fültanúk vallomásai és a talált tárgyi bizonyítékok alapján a rendőrök nagyon hamar rekonstruálták az eseményeket.

A végzetes éjszaka

Fiától elválván, B. Lajos és K. Jakab több helyre is betértek borozgatni Pécsvárad környékén. Tovább indulva a kocsin összeveszhettek valamin, K. Jakab leütötte az áldozatot, aki eszméletét vesztette. A vérző testet gyalog vitte tovább, majd lakott területhez közeledvén a lebukástól félve feltette a kocsira és a malom felé hajtott vele. Ott egy bunkóval agyoncsapta, majd nem messze onnan, betekerte B. Lajos fejét egy pokrócba, hogy alvó embernek látszódjon és az út szélén hagyta.

Már csak az indíték hiányzott, és K. Jakab vallomása, aki egyelőre kategorikusan tagadott mindent.

A tárgyalás

A bíróságra összesen huszonkilenc tanút idéztek be.

Az ügy pikantériája, hogy a bíróságon K. Jakabot még a felesége is szapulni kezdte és támadta, hogy vele is agresszíven bánt, késsel dobálta és meg is sebesítette többször.

Az orvosszakértők megállapították, hogy először szemből, majd hátulról kapta fejére az ütéseket Boros, végül egy nagy bunkóval kapta azt a végzetes csapást a malomnál, ami összezúzta a koponyáját. A véres eszközt meg is találták később a rendőrök. Nyolc darabra tört össze az áldozat koponyája, a halál oka pedig az agyvérzés következtében beállt agybénulás.

Előbb csak leütötte, később összezúzta az áldozat koponyáját a gyilkos

Ahogy a nyomozók, szakértők, tanúk megszilárdították az elméletet, K. Jakab megtört és bevallotta tettét. Szándékos emberölés miatt K. Jakabot a bíróság nyolc évi fegyházbüntetésre ítélte, védője enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett.

És az indíték?

„Jaksi, vigyázz!”

Kiderült, nem hiába hallgatott az indítékról a tettes. A gyilkosságot „zsarolás” miatt követte el, ugyanis az áldozat akasztással és halálbüntetéssel fenyegette, tudott valamiről a gyilkos múltjából, amit alkalomadtán világgá kürtölhetne.

Többen is elmondták a bíróságon, hallották, amint B. Lajos rendszeresen a „Jaksi, vigyázz! Mert ha egy szót is szólok…” félmondattal némította el barátját, ha az felemelte a hangját. Az ezzel való fenyegetést, zsarolást elégelte meg a tettes, és úgy gondolta, véget vet a veszélynek azzal, hogy végleg elnémítja kollégáját.

Következett a kérdés: mit hallgathatott el K. Jakab? Hamar kiderült: korábban egy honvédtiszt agyonverésénél felmerült a neve, ám ott elmaradt a felelősségre vonás. Ezzel kapcsolatban a bíróságon azonban mindent tagadott.

Forrás: Dunántúli Napló Archívum

Hirdetés