Zöld főváros: mi is a pécsi cél?

Harmadszor is beadja Pécs pályázatát az Európa Zöld Fővárosa címre. Ez jól mutatja, hogy nagy szerepet játszik a város életében a környezetkímélőbb életmód, ezt pedig jól alátámasztaná egy rangos nemzetközi elismerés. És ha nem is jön össze a cím elnyerése, az annak érdekében tett intézkedések is fontosak. 

Az EU tagállamai, tagságra váró tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc is – gyakorlatilag minden európai nemzet városai pályázhatnak a címre. Ha egy város elnyerte a címet, annak viselése után tíz évig még nem adhat be pályázatot.

Az Európa Zöld Fővárosa ötlete 2006-ban vetődött fel. Először 2008-ban osztották ki a díjat, és elsőként Stockholm viselhette a címet 2010-ben.

A zöld fővárosok listája 2010-től kezdődően: Stockholm (svéd), Hamburg (német), Vitoria-Gasteiz (spanyol), Nantes (francia), Koppenhága (dán), Bristol (brit), Ljubljana (szlovén), Essen (német), Nijmegen (holland), idén Oslo (norvég), 2020-ban pedig Lisszabon (portugál). A 2021-es győztest júniusban hirdetik ki Oslóban, a három finalista: Lahti (finn), Lille (francia), Strassbourg (francia). Pécs a 2022-es címre ad be pályázatot.

Arról, hogy Pécs bekerül-e a végső, szűkített listára a 2022-es kandidálást illetően, jövő év közepén fognak dönteni.

Félelmetes olvasni a fentebbi listát, a címet elnyerő városokat, ugyanakkor érdemes tudni, hogy Pécs két esetben is pályázott (2014-ben és 2016-ban döntött már kétszer erről a közgyűlés) és mindkét esetben a középmezőnyben végzett, ami nagyon szép eredmény, ha a kandidáló városokat nézzük. A 2019-es címre rekordmennyiségű, 14 város pályázott, Pécs mellett olyanok, mint Sevilla, Bologna, Firenze, Gent, Oslo (aki végül elnyerte), Tallinn.

A gyerekek szemléletformálása is fontos szempont
A zsűri egy nemzetközi szakemberekből álló csapat, mindegyikük más-más területet képvisel a zöld fővárosi pályázat kritériumrendszerét vizsgálva. Többen az EU csúcsszerveitől érkeznek a helyszínre megvizsgálni a finalista városokat, saját szemükkel is begyűjteni a tapasztalatokat.

Tizenkétféle szempontot vizsgálnak az ítészek a cím odaítélésekor. Többek között fontos a hulladék- és szennyvíztárolás, illetve -gazdálkodás, a zöldfelületek, a zöld energia használata, a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében tett erőfeszítések, valamint a fenntartható városfejlesztés.

Kiemelt szempont az is, hogy a pályázó város „role model” legyen, azaz példamutató értékkel bírjon a többi település számára a zöld intézkedéseket, fejlesztéseket illetően.

EBBEN a cikkünkben a 2019-es címre való kandidálás kapcsán már írtunk arról, mennyivel többet tudott Pécs felmutatni, mint az első pályázat beadásakor. Akkor nem sikerült bejutni a legjobbak közé, de a szakemberek kiértékelték a zsűri véleményét, kritikáit és javaslatait. Most pedig ezek tudatában és ismeretében próbálkozhatunk elnyerni a 2022-es címet.

Mit tud Pécs felmutatni?

Nem véletlenül szemelte ki Pécs ezt a zöld fővárosi lehetőséget magának, az utóbbi évtizedben számos olyan fejlesztés született, amelyek ebbe az irányba mutatnak. A folyamatos fejlődés pedig jó jel arra nézve, hogy egyre közeledünk a célhoz. Ami nem is feltétlenül a legfontosabb, inkább az annak érdekében megtett intézkedések, lépések, fejlesztések a városban.

A 2015-ben leadott pályázatban Pécsen a Biokom Zöld Suli programja volt az, amit egyedülállónak nevezhetett és a középpontba állíthatott. A Tettye Forrásház pellérdi telepén 2014-ben biogázüzemet adtak át, 2016-ban napelemparkot. A Virágos Kertváros, az Élet Fája, a fásítási programok mind-mind a zöldfelületek növelését szolgálják. Évente sokezer fát, cserjét, virágot ültetnek el Pécs szinte minden pontján. Még egy virágültetési Guinness-rekordot is magáénak tudhat a város.

Kisiskolások segítségével állított fel virágültetési Guinness-rekordot a város

A környezettudatos közlekedésre is egyre nagyobb figyelem fordul. A kerékpárutak szaporítása és fejlesztése mindennapos ügy, idén pedig megérkezhetnek az első e-buszok is. Nyártól üzembe áll a PécsiKe elektromos közbiciklirendszer.

Nyáron indulhat az e-közbringarendszer

A tájrendezés is fontos eleme a pályázatnak: a Tüskésrét rekultivációja egy igazi sikersztori, a mocsaras-gazos tájból mára egy gyönyörű szabadidőpark lett. A Karolina-külfejtés betemetése is elkezdődött már, gőzerővel dolgoznak Pécsbánya mellett.

A környezettudatos nevelés nem kevésbé lényeges: a gyerekek már kisiskolás koruktól kezdve tanulnak a szelektív hulladékgyűjtésről. A zöld gondolkodásmód kialakítására és tudatosítására született meg az Ökováros hét program, amit idén hetedik alkalommal rendeztek meg. Ez egy interaktív kiállítás az Árkád bevásárlóközpontban, ahol mindenki bepillantást nyerhet az energiapazarló, környezetszennyező életmódba és ennek ellenkezőjébe is.

Hirdetés