8 C
Pécs
kedd, április 23, 2024
KezdőlapPécs AktuálKözéletZsolnay-kötbér – több százmilliós ketyegő bombát hagyott a fideszes városvezetés a pécsiekre

Zsolnay-kötbér – több százmilliós ketyegő bombát hagyott a fideszes városvezetés a pécsiekre

Első fokon 140 millió forintot bukott el Pécs városa a Zsolnay-kötbérrel kapcsolatos perben, de a végszámla 350 millióra is rúghat – értesült lapunk. Az előző, fideszes városvezetés hiába költött tíz év alatt több mint 2 milliárd forintot ügyvédekre, nem sikerült olyan okiratot készíteni annak idején, amellyel a svájci befektetőre testálták volna az évente esedékes kötbérkötelezettséget. Fizetni sem fizették – így a mostani városvezetésre, végső soron a pécsiekre maradt.

A Zsolnay-kötbér ügyéről, akkor még csak érintőlegesen, 2020 januárjában írtunk, ekkor tett róla említést Péterffy Attila, Pécs polgármestere egy vele készített interjúban. Ezt megelőzően egy 2017-es cikkében említette az Átlátszó, bár annak fókuszában az állt, hogy miként igyekezett a NER bekebelezni a Zsolnay manufaktúrát. 

Az előzmények:

  • 2005-ben térítésmentesen – bizonyos vállalások mellett – adta át az állam Pécs városának a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát. Egy ekkor született kormányhatározat értelmében “amennyiben a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. tradicionális Zsolnay termékek előállításából és értékesítéséből származó éves nettó árbevétele bármely üzleti évben nem éri el a 800 M Ft összeget, kötbérként az Önkormányzat 5 millió forint összeget és minden 50 millió forint összeg elmaradás után további 5 millió forint összeg kötbért köteles fizetni az MNV Zrt. részére.”
  • 2013-ban szindikátusi szerződést írt alá Pécs önkormányzata, vagyonkezelő cége és Bachar Najari szír-svájci befektető – ekkor került a manufaktúra részvényeinek meghatározó többsége az üzletember tulajdonába.
  • A szerződésben a befektető tudomásul veszi a kötbérkötelezettséget, de a dokumentum nem tartalmaz semmilyen szankciót arra az esetre, ha a cég nem teljesíti a kötelezettséget.
  • Ezt követően, 2015-ben megkezdődik jogi és egyéb cselekmények azon láncolata, amelyet, főleg a pécsiek, Zsolnay-háborúként ismertek meg. Ezt feleleveníteni egy rendkívül hosszú, önálló cikk lenne. A célja nagyon röviden az volt, hogy a kormányhoz közeli üzleti körök tulajdonába kerüljön a Zsolnay manufaktúra úgy, hogy annak többségi tulajdonosa azt nem akarta eladni. Ellen-Zsolnay cég alapítása, értékesített MFB-tartozás, feljelentések, NAV-eljárás – a rendszer teljes fegyverzettel tüzelt, a Zsolnay azonban talpon maradt.
  • 2015 volt az az év is, amikor lejárhatott volna a kötbérre vonatkozó kikötés is. Ezt 10+10 évre vállalta Pécs városa, az első 10 év ekkor telt le. Hogy Pécs megszabadulhatott volna-e ekkor a további 10 év terhétől, soha nem derült ki, mert a kötelmet az MNV végül 10 évvel meghosszabbította. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján Csizi Péter akkori alpolgármester levelezést folytatott az MNV-vel a kötbér behajtatását illetően. Pécs akkor ugyanis a kötbérkötelezettséget a többségi befektetőre tolta volna. Ne felejtsük: dúlt a Zsolnay-háború, Pécs vezetése pedig akkor már nem a 2013-ban még ovációval fogadott üzletember pártján állt. A vagyonkezelő is Najariéktól akarta behajtani a kötbért, akkor még csak 60 millió forintot. Még a 2012-es évre szóló összeget is, pedig a Zsolnay akkor éppen az akkor még Simicska-féle Közgép többségi tulajdonában volt, és nem a svájci befektetőében.

Hamar kiderült azonban, hogy hiába költött Pécs fideszes vezetése 2009 és 2019 között – a pécsi önkormányzattól származó információink szerint – összesen (önkormányzat + önkormányzati cégek) több mint 2 milliárd forintot ügyvédekre, 2013-ban, a szindikátusi szerződés létrejöttekor nem sikerült olyan dokumentumot előállítani, amely a bíróság szerint is alkalmas lett volna arra, hogy minden kétséget kizáróan a befektetőre hárítsa a kötbérfizetés kötelezettségét.

Ezért aztán a kötelezettség az önkormányzat nyakán maradt. Erről dr. Turi Attila, aki akkor a manufaktúra igazgatótanácsának tagja volt (dr. Mikes Éva, Pécs korábbi alpolgármestere pedig a felügyelőbizottság tagja) úgy nyilatkozott a porcelánmanufaktúra igazgatósági ülésén: „azért azt is látni kell, hogy van a városnak egy súlyos többletfelelőssége az állammal kötött szerződés alapján, amiért csak ő felel…”

Ám az önkormányzat éveken át mulasztott, nemcsak hogy nem sikerült Najarira hárítani, de maga az önkormányzat sem fizette a kötbért az MNV-nek, pedig ezzel a kötelezettséggel tisztában volt a fideszes városvezetés.

Igaz, sokáig a nemzeti vagyonkezelő sem firtatta nagyon a dolgot. Egészen addig nem tartották sürgősnek, amíg a Fidesz el nem bukta a választást 2019-ben, és az ellenzék szerezte meg a város vezetését. Ekkor viszont már 140 millióra rúgott a számla, ezt most perben követeli az MNV. Ha másodfokon nem születik ellenkező döntés, be is hajtják a városon.

A számláló azonban nem áll meg itt. A kötelezettség 2025-ig fennáll, a gyár pedig – az eltelt 10 év tapasztalata alapján – nem valószínű, hogy meg fogja ugrani az évi 800 milliós lécet a következő években.

A mai városházi becslések szerint a következő éveket is beleszámítva – a kamatokról nem is beszélve – megközelítőleg 350 millió forintos ketyegő bombát hagyott a mostani városvezetésre fideszes elődje. 

Állásfoglalást kértünk az ügyben a pécsi önkormányzattól. Azt írták: “Ez a helyzet azért áll elő, mert az előző, fideszes városvezetés ügyvédei 2013-ban a bíróság szerint nem egyértelmű, szakszerűtlen dokumentumot készítettek, a városvezetés szándékosan elmulasztotta éveken át a kötbér megfizetését, és a Zsolnay-háborúban ezen a téren is előrevalóbbnak tekintették Najari kiszorítását, mint az önkormányzat, azaz végső soron a pécsiek érdekeit. Mindennek a vesztese pedig a város. Különösen rossz hír ez egy olyan évben, amikor a járvány hatásai és a kormányzati elvonások miatt így is 5,7 milliárdos működési hiánnyal kell szembenéznie az önkormányzatnak 2021-ben”.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő