Kozmikus villanások lesznek Pécs egén

A hét második felében Földünk kozmikus anyaggal ütközik, aminek következtében óránként akár ezer villanást is megfigyelhetünk az égen! A meteorzápor a fejjel lefelé fordított kérdőjel alakú, oroszlán csillagképből „sugárzik majd ki” péntek este.

Az augusztusi meteor„csúcs” utáni leglátványosabb jelenség a november 17-ről 18-ra virradó hajnalban megfigyelhető Leonidák meteorraj.

A hullócsillagok, nevükkel ellentétben nem az égről lepottyanó égitestek, hanem a föld légkörébe érő aprócska, mikroszkopikus méretű szemcsék, amelyek üstökösről szakadtak le. A nagyobbak is mindössze porszemcsék, mákszem vagy borsszem méretűek, de így is képesek Vénuszként világítani az égen, miközben hatalmas csíkot húznak maguk után. Ez a csík szinte “beleég” a légkörbe és nyomot is hagy benne egy kis időre. Fényük attól lesz a világűrben, hogy súrlódásuk során elgőzölögnek, a nagy sebesség miatt pedig megmozgatják a levegő molekuláit.

Dr. Nagyváradi László, a PTE Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék egyetemi docense elmondja, hogy az égi jelenség azért látványosabb hajnalban, mert a Földünk keringése során ekkor „rohan” bele a poranyagba.

– Úgy képzeljük el a Föld légkörét, mint az autónk szélvédőjét. Hajnalban állunk éppen menetirányba, az „esti szélvédőnk” pedig hátrafelé néz – magyarázza a szakember. Évente egyszer-kétszer – folytatja – bolygónk áthalad egy kozmikus poranyagon, melyek közül a legismertebb a Perseida meteorraj, második leglátványosabb azonban a novemberi Leonidák.

Hol keressük az égbolton a fénycsóvákat?

Szemünk nem érzékeli az égbolt alakját – magyarázza dr. Nagyváradi László –, ezért agyunk egy kupolát képzel el, melynek következtében összeterelődnek a párhuzamosok egy pontba, ez a radiáns pont. Így működik az agyunk a vasúti sínek esetében is: tudjuk, hogy párhuzamosak, mégis azt látjuk a távolban, hogy metszik egymást. A novemberi csillaghullás radiáns pontja pedig a fejjel lefelé fordított kérdőjel alakú, oroszlán csillagkép lesz.

Ha szeretnénk szemtanúi lenni az égi jelenségnek, akkor péntekről szombatra virradóra, hajnalban kémleljük az eget! És ha az időjárás is kedvez nekünk, akkor percenként akár ezer villanást is megfigyelhetünk az égbolton. Ha éjfélkor kezdjük el kémlelni az eget, akkor alacsonyan, kelet felé keressük az oroszlán csillagképet, hajnali kettőkor egy arasznyival a horizont felett, délkelet felé nézzünk, hajnali öt óra tájt pedig dél-délkeleti irányban, a horizont felett kétarasznyi magasságban láthatjuk a fénycsóvákat.

Az oroszlán (LEO) csillagképet keressük szombat hajnalban

Szerencsénk lehet, az Időkép.hu szerint pénteken helyenként pára, köd képződhet, majd napközben erősen felhős, borult időre számíthatunk. A felhőkből gyenge csapadék többfelé előfordulhat. Általában enyhe, mérsékelt marad az északi-északnyugati szél és 5-9 fokig emelkedik a hőmérséklet. Szombaton egy hidegfront vonul át a megyén, kezdetben többfelé lehet gyenge eső, egy-egy zápor.

Hova menjünk, ahol jól látszanak?

Egyik tuti csillagnézegető pontja városunknak, a Nyugat-Mecsek legmagasabb hegye, a Jakab-hegy. Itt a városi fényektől már távol, pontosan 602 méter magasból számlálhatjuk a hullócsillagokat, de Pusztabánya 400 méter magas fennsíkjain is jól látszódnak a Leonidák.

Ha autóval érkeznénk, a Zobákpusztánál kezdődő erdészeti úton közelíthetjük meg Pusztabányát, gyalogosan a leggyakoribb útvonal Hosszúhetény, illetve a szomszédságában lévő Püspökszentlászló felőli út. Magas, nyugodt és a városi fényektől távoli pont még a Cigány-hegyi kilátó, a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában álló toronyból úgy is tűnhet, mintha a csillagok karnyújtásnyira lennének. De ha sokat nem akarnánk autózni a pazar látványért, akkor Orfű felé félúton, a Remeteréten is nézegethetjük a csillagokat.

Ha minél kisebb fényszennyezésű helyről szeretnénk megnézni a Leonidákat, akkor kicsit távolabb kell menni Somogy megyébe, a Zselici Csillagparkba.