A pécsi kutató szerint nincs reális esélye az atomtámadásnak!

Észak-Korea szeptember elején hidrogénbombát robbantott, és több rakétát is kilőtt, hogy ezzel is demonstrálja erejét. A hidegháborús mindennapokat visszahozó erőfitogtatás kapcsán egy pécsi kutatót kérdeztünk arról, milyen hatása lenne egy atomtámadásnak, hogy nézne ki egy robbanás, mi történne egy ilyen csapás esetén?

hirdetés

Kritikussá váltak a nemzetközi politikai viszonyok, miután ezekben a hetekben Észak-Korea több nyilvános nukleáris kísérletet hajtott végre, majd rakétákat lőtt ki szomszédjai felé. Az Egyesült Államok és a távol-keleti diktatúra közötti hidegháború egyre fagyosabb, ami akár globális katasztrófához, atomháborúhoz vezethet – a pécsi tudós azonban másképpen látja.

Dr. Sánta Imre, a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetének egyetemi docense elmondta, egy atombomba-robbanás hatásának több zónája, fokozata van. Az epicentrumtól számított néhány kilométeres sugarú körben minden megolvad és elpárolog, a távolabbi zónában a robbanás által keletkezett felhő és lökéshullám pusztít – itt már megmaradhatnak épületek, nem annyira végzetes a hatás. Tíz kilométerre a becsapódástól még lehet olyan dózisban sugárfertőzést kapni, amibe egy hónapon belül bele lehet halni, távolabb arányosan csökken a hatás. A keletkező radioaktív szennyeződés terjedése pedig már erősen függ a meteorológiai viszonyoktól is.

– A fizika törvényei itt is érvényesek: minden, ami egy pontból kisugárzik, az a távolság négyzetével csökken – mondta.

Az új-mexikói kísérleti robbantás nyomai madártávlatból Los Alamos közelében

A szakember szerint bennünket is folyamatosan érnek sugárzások – ez az életünk természetes része. De a normális sugárzási szintek alsó határértékének sok százszorosa, ezerszerese az, ami megárt az embernek.

– Az ötvenes, hatvanas, hetvenes években több száz kísérletet folytattak az orosz sztyeppéken, a sivatagokban, a pusztákban. Ezek hatását kutatták a szélben és a vízben is itthon, de az már akkor kimutathatatlan volt – mondta.

Sánta meglátása szerint egy újabb világháborút tulajdonképpen azért is kerülhettek el a nagyhatalmak hatvan-hetven éve, mert már léteztek az atombombák. A támadó szempontjából teljesen indokolatlan a használatuk, hiszen azt a területet nem lehet elfoglalni, ahová ledobták a bombákat, ráadásul biztos lehet benne, hogy válaszcsapásként ugyanazt kapja vissza. A nukleáris fegyverek csupán az elrettentést szolgálják, napjainkban is.

Hirosima, az atombomba pusztítása után

– A világ vezetői elmehetnek az utolsókig is, de meglépni ezt, bevetni a bombákat valószínűleg nem fogják. Anno a kubai rakétaválság idején feszültebb volt a nemzetközi viszony, mégis sikerült bölcsen elsimítani a kritikus helyzetet. Többek között az atombombának köszönhető a mostani viszonylagos globális világbéke – vélekedett.

– Már csak ennél fogva sincs jelenleg semmilyen realitása annak, hogy Pécsre egy atombomba bármilyen hatást gyakoroljon. Egyébként a média és a történelem Csernobil tragédiáját is sokszorosára nagyította, “túl van lihegve” a téma – tette hozzá.