2006 ősze: felülvizsgálhatják több letartóztatott ügyét

Törvényjavaslatot készít Balsai István, a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott és stábja, amelynek alapján felülvizsgálhatják körülbelül kétszáz, a 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatban akkor őrizetbe vett, illetve előzetes letartóztatásba helyezett ember ügyét.

A fideszes politikust azután kereste meg az MTI, hogy a HVG csütörtökön megjelent számában arról írt: Balsai Istvánék a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatos előzetes letartóztatások és elmarasztaló ítéletek jelentős részét törvényhozási aktussal semmissé kívánják nyilvánítani.

Balsai István ezzel kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: a jelenleg készülő jogszabálytervezet azokat az embereket érintené, akiknek esetében a 2006. szeptemberi és októberi rendőri brutalitások kapcsán kizárólag a “valótlan tartalmú” rendőrségi iratok képezték a feljelentések alapját, vagyis semmilyen más bizonyíték nem volt, és ezek alapján vették őrizete, helyezték előzetes letartóztatásba őket. Ezek az emberek lesznek jogosultak felülvizsgálatot kérni, illetve a hatóságnak hivatalból kell majd eljárnia – tette hozzá. Balsai István elmondta, becsléseik szerint mindez körülbelül kétszáz embert érinthet.

Arra a kérdésre, hogy mikorra készülhet el az előterjesztés – amelyet képviselői indítványként fognak benyújtani a parlamentnek -, a miniszterelnöki megbízott úgy válaszolt: “időben sajtótájékoztatót fogunk tartani”. Balsai István október 19-i sajtótájékoztatóján ismertette részjelentését a 2006. szeptember 17. és október 24. közötti napokban a fővárosban történt rendőri intézkedésekről, valamint a politikai és büntetőjogi felelősök azonosításának vizsgálatáról. A dokumentum bírálja egyebek mellet a bíróságok akkori működését is, megállapítása szerint ugyanis a közterületeken elfogott civilek ellen indított eljárások törvényes alapjai aggályosak.

A politikus a tájékoztatón példaként említette azt, hogy az elsőfokú eljárásokban előzetes letartóztatásba helyezett 147 ember ügyében másodfokon 144 esetben változtattak – enyhítettek – a döntésen. “Nekem nem tisztem mint országgyűlési képviselőnek a bíróság (…) működésébe beleszólni, de az elgondolkoztató, hogy 147 esetből 144-szer tévednek” – mondta akkor, majd idézte a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiuma vezetőjének, Frech Ágnesnek a korábbi nyilatkozatát, amely szerint a nyomozási bírák a tömegesen érkező ügyek nyomása, a helyzet különlegessége okán azt érzékelték, hogy a társadalmi rend helyreállítása érdekében a bíróságnak is tennie kell valamint. “Ilyen típusú bírósági okfejtésre nagyon régen, 1956 után a népbíróság előtt került sor” – reagált Balsai István.

Megerősítette azt a korábbi álláspontjukat, amely szerint kritikán aluli volt a bíróságok hozzáállása az ügyekhez.

Hirdetés