A PSZ elutasítja a Nemzeti Alaptanterv tervezetét

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elutasítja az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetét; a tömörülés szerint az hűen tükrözi a közoktatásban végmenő folyamatot, amelynek lényege a totális központosítás.

hirdetés

A szakszervezet honlapján közzétett állásfoglalás szerint a Nemzeti alaptanterv kiteljesíti az iskolák végrehajtói szerepét, ugyanakkor az iskolai oktatás folyamatát nem határozza meg, mivel a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az iskolának nincs más joga és kötelessége, mint az állam által kiadott kötelező kerettantervet helyi tantervként beemelni a pedagógiai programjába, és végrehajtani.

A köznevelésről szóló törvény deklarálja ugyan az iskola szakmai önállóságát, de valóságos mozgásteret a kötelező tanítási órák tíz százalékában hagy – fejtették ki.

A PSZ szerint a tervezetben a tanagyag mennyisége indokolatlanul nagy, ami azt a veszélyt rejti magában, hogy az ismeretanyag elsajátítására helyeződik a hangsúly, és az így megszerzett tudás alkalmazására az időkorlátok miatt nem lesz lehetőség.

A szakszervezet fontosnak tartja a mindennapi testnevelés és művészeti nevelés bevezetésének szándékát, de aggályos a tanulók óraszámának a növekedése, valamint az, hogy ehhez nincsenek meg a tárgyi-személyi feltételek.

Kitértek arra is, hogy a nevelési célkitűzésekben megfogalmazott kötelező erkölcstant vagy hit- és erkölcstant ebben a formájában a PSZ elutasítja. Az erkölcsi nevelés az intézmények pedagógiai programjában eddig is hangsúlyos szerepet kapott, nem életszerű, hogy ezt most tanóra keretében tennék kötelezővé. 1990 óta a közoktatási intézményekben a szülők kérésére meg kell szervezni a fakultatív hit- és vallásoktatást. Ez a megoldás nem sértette a szülők vallási, világnézeti meggyőződését – emelték ki, hozzátéve: ennek a jó gyakorlatnak a megváltoztatását nem támogatjuk, különösen azért nem, mert a hit- és erkölcstan kötelezővé tétele erőteljes ideológiai törekvést sugall.

A PSZ a fentiekre tekintettel elutasítja a Nemzeti alaptantervet, és követeli, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben deklarált intézményi-szakmai önállóságot a kormány valós tartalommal töltse meg – olvasható az állásfoglalásban.