A PSZÁF szerint a devizahitelek jelentik a legsúlyosabb gondot

A legsúlyosabb gondot továbbra is a lakossági devizahitelek jelentik a pénzügyi fogyasztóvédelemben; a lakossági hitelezés árazása továbbra sem átlátható, a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású lakossági hiteltermékek elterjedésével azonban csökkenhet az ügyfelek kiszolgáltatottsága és kockázata a felügyelet fogyasztóvédelmi kockázati jelentése szerint.

hirdetés

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csütörtökön közzétett jelentése az idei első félévi, fogyasztóvédelmi szempontból kiemelt kockázatú és erős hatású jelenségeket foglalja össze, s bemutatja az ezekre adott felügyeleti válaszlépéseket.

A jelentés ismerteti: az összes lakossági hitelen belül a devizaalapú hitelek aránya ma 70 százalék, ezek 95 százaléka pedig svájci frank alapú. A drasztikusan megnőtt törlesztőrészletek miatt nehéz helyzetben lévő adósok számára kiemelt jelentőségű a hitelek újrastrukturálása, s fogyasztói szempontból jelentős kockázatot jelent, ha ezek az ügyfelek nem ismerik a rendelkezésükre álló fizetéskönnyítő konstrukciókat, vagy nem kellő mélységű információkon alapuló döntéseket hoznak adósságuk rendezése érdekében.

Az immár másodszor megjelenő elemzés ismerteti a felügyelet fizetéskönnyítő lehetőségekhez (átstrukturálás) kapcsolódó fogyasztókat támogató lépéseit (árfolyamrögzítő kalkulátor, vezetői körlevél, ügyféltájékoztatók), s bemutatja a rendelkezésre álló piaci és állami konstrukciókat is. A fizetéskönnyítési eljárásokkal kapcsolatban megállapítja: a hozzá nem értő módon, szakszerűtlenül, esetenként felügyeleti engedély nélkül, üzletszerűen tevékenykedő “adósságmentő” vállalkozások működése külön fogyasztóvédelmi problémát jelent.

A nemfizetéshez kapcsolódó behajtási, végrehajtási eljárások jelenlegi gyakorlatának szintén jelentős fogyasztói kockázata van. Az adós érdeke a gyors és alacsony költségű behajtás lenne, a gyors fedezetértékesítés a mai ingatlanpiaci helyzetben viszont tartós akadályokba ütközik, s az eljárás költségei magasak. A PSZÁF a jelentésben a végrehajtáshoz, követeléskezeléshez kapcsolódó rendellenességek kezelésére szükségesnek tartja a végrehajtási törvény módosítását, s a követeléskezelés fogyasztóvédelmi szempontú szabályozását.

A lakossági hitelezés árazása a felügyelet szerint 2011 első félévében sem volt átlátható. A PSZÁF a korábbi hónapokban már megfogalmazottakhoz hasonlóan továbbra is ösztönzi és támogatja a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású termékek elterjesztését.

A biztosítóknál továbbra is jelentősek a unit-linked biztosításokhoz kapcsolódó fogyasztói problémák; a PSZÁF kialakította a unit-linked típusú életbiztosítási termékek átláthatóságát jelentősen növelő teljes költség mutató (TKM) továbbfejlesztésére vonatkozóan koncepcionális javaslatait – derül ki a jelentésből.

A tőkepiacon egyre inkább teret nyernek az internetes kereskedési platformok. Az ezeken elérhető termékek jelentős része komplex, magas kockázatú, amelyek fedezeti és spekulatív célra egyaránt alkalmasak. A magas piaci kockázat következtében az ügyfél igen rövid időtartamon belül akár a teljes befektetett tőkéjét is elveszítheti – figyelmeztet a felügyelet, hozzátéve, hogy a kockázatok és a szükséges kereskedési technikák összetettsége miatt az átlagos pénzügyi ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező lakossági ügyfeleknek aggályos, kifejezetten veszélyes az ilyen termék spekulációs célú igénybevétele.

A nyugdíjpénztáraknál és a nyugdíjcélú megtakarítások piacán a felügyelet szükségesnek látja az öngondoskodás és a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások szerepének felértékelődését, a fogyasztói hozzáállás formálását. Egy megfelelően kialakított támogatási, adózási rendszernek a szektor- és terméksemlegesség mellett hosszú távon kiszámíthatónak, tervezhetőnek, egységesnek kell lennie ahhoz, hogy a megtakarítási piac bővülését hatékonyan támogathassa – fejti ki az elemzésben.

A jelentés beszámol a PSZÁF kiemelt jelentőségű fogyasztóvédelmi vizsgálatairól, ismerteti fogyasztóvédelmi szerepkörének új típusú eszközeit: a közérdekű kereseteket, a Pénzügyi Békéltető Testület felállását, illetve a pénzügyi kultúra fejlesztése és az ügyfelek tájékoztatása kapcsán az internetes termékválasztó programok körének bővítését, valamint a Civil Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Hálózat működtetését.