A tudomány “legszebb elméletei”

A legszebbnek tartott, kedvenc tudományos elméleteiről értekezett az idén az edge.org elnevezésű online szellemi szalon kérdésére válaszolva 191 tudós és gondolkodó, összesen 128 400 szóban.

hirdetés

John Brockman, az Edge Alapítvány alapítója az edge.org portálon keresztül minden év elején feltesz egy egyszerű, rövid kérdést tudósoknak, gondolkodóknak és filozófusoknak. A 2012-es kérdés így hangzott: “Mi a kedvenc mély, elegáns vagy szép magyarázata?”. A 191 válasz vasárnap éjfélkor került fel a honlapra.

Richard Dawkins, az Oxfordi Egyetem emeritus professzora szerint a természetes kiválasztódás darwini elmélete a legszebb az általa megmagyarázható igen nagyszámú tény miatt. Rajta kívül is sokan vélekedtek így. Számos szavazatot kapott az einsteini relativitáselmélet is, mert ahogy Steve Giddings, a Kaliforniai Egyetem elméleti fizikusa írta, “ez a központi gondolat alakította ki a modern kozmológiát”.

A megnevezett kedvenc elméletek közül azonban sokat hiába is keresne valaki a középiskolák vagy akár egyetemek tudományos előadásainak anyagában. Sam Barondes neurobiológus kedvenc elmélete például az, hogy a személyiséget nagymértékben a véletlen alakítja már a fogantatás pillanatától. Az emberi viselkedés magyarázatára számos ötletet kínálnak a hozzászólások szerzői.

Csíkszentmihályi Mihály, a Claremont Egyetem magyar származású pszichológusa Lord Action 1887-es gondolatát választotta, amely szerint “a hatalom megront, az abszolút hatalom teljes mértékben megront”. “Szép volna, ha Action gondolatát kész magyarázattá lehetne fejleszteni, mielőtt napjaink uralmai – melyek a tudományba vetett vak hiten és a Láthatatlan Kéz imádatán alapulnak – a hatalom korábbi formáit követnék a történelem szemétkosarába” – írta a http.edge.org-on megjelent rövid esszében.