“Antiszemita támadások miatt távozott Kanadába Kertész Ákos”

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerint Kertész Ákos Kanadába távozása különös súllyal hívja fel a figyelmet arra, “hova juttatta Magyarországot az egyre hangosabb antiszemitizmus”.

hirdetés

A szervezet MTI-hez eljuttatott keddi közleményében az olvasható: “a kormánynak, és az egész magyar társadalomnak ismételten át kellene gondolnia, hova vezet a szélsőjobboldal által felszított faji gyűlölet, hova vezet, ha az antiszemita köröket nem utasítják el, és látszólag vitatkozva velük baráti kezet nyújtanak feléjük”.

A 80 éves Kossuth-díjas író sajtóirodája vasárnap közölte, hogy Kertész Ákos február 29-én Kanadába távozott, és ott menekültstátust kért. Döntését azzal indokolták, hogy az író ellen az Amerikai Népszavában megjelent cikke után “politikai hecckampány” indult és a kormánypárti sajtó is támadta, aminek következtében állandó fizikai zaklatások, fenyegetések érték, életét veszélyben érezte.

A Mazsihisz közleménye szerint a magyarországi zsidóság mély szomorúsággal értesült arról, hogy “hét évtizeddel a magyarországi zsidóüldözések után, a mai Magyarországon újra érezhető antiszemita támadások emigrációba kényszerítettek egy magyar írót”.

Kertész Ákos számos írásával bizonyította Magyarország és a magyar kultúra iránt érzett mély szeretetét – szögezi le a közlemény, amely szerint a Kossuth-díjas író úgy érezte, hogy nem bírja tovább az ellene indított szellemi hadjáratot, az antiszemita atrocitásokat, a fizikai fenyegetettséget, s ennek hatására kért menedékjogot Kanadában. A közlemény szerint az írót ért kritikák jogosak és megkérdőjelezhetetlenek, “azonban az ellene indult túlzó és ízléstelen támadások végül oda vezettek, hogy a szélsőjobboldali hecckampány hatására a budapesti Városházát uraló konzervatív többség, zsidóellenes érzelmektől is indíttatva, megfosztotta őt díszpolgári címétől”.

Az Amerikai Népszavában tavaly augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmazott: “a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: +ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ+. De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!”

Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.

Az író szeptember közepén azonban helyreigazította viták kereszttüzébe került nyílt levelének azt az állítását, amely szerint “a magyar genetikusan alattvaló” volna. Helyreigazítását a következő módon fogalmazta meg: “helyesen ilyen mondat nincs”.

A kormány nevében egy interpellációra válaszolva szeptember 12-én Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a parlamentben jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s “amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”. Októberben Orbán Viktor miniszterelnök ugyancsak az Országgyűlésben egy kérdésre válaszolva egyebek mellett úgy fogalmazott: kétségkívül lehangolja az embert, ha egy Kossuth-díjas író “rasszista szamárságokkal traktálja a hallgatóságot”.

A Fővárosi Közgyűlés tavaly szeptember 21-én visszavonta Kertész Ákos díszpolgári címét.