6 C
Pécs
csütörtök, április 18, 2024
Kezdőlapne pipáld kiAz Ab-hez fordult az ombudsman

Az Ab-hez fordult az ombudsman

Az alapvető jogok biztosa szerint az alaptörvény tavaly decemberben elfogadott átmeneti rendelkezései súlyosan sértik a jogállamiság elvét, Szabó Máté ezért az Alkotmánybíróságtól kért vizsgálatot.

Az ombudsmani hivatal közleményében, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez, kifejtették: Szabó Máté aggályosnak tartja, hogy az átmeneti rendelkezések több esetben „egyértelműen nem átmeneti jellegű” szabályokat tartalmaznak. Az ombudsman ezért arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg, az átmeneti rendelkezések megfelelnek-e az alaptörvényben lefektetett jogállami követelményeknek.

A biztos szerint a jogállamiság érvényesülése szempontjából problémás az átmeneti rendelkezések „bizonytalan jogforrási státusza”, jogrendszerbeli helye. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések – az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve – önmagukat az alaptörvény részének minősítik – olvasható a közleményben.

Az ombudsman szerint „súlyos veszélyeket” jelentene, ha az átmeneti rendelkezések alapján meghozott törvények magával az alaptörvénnyel, annak alapjogi szabályaival kerülnének ellentmondásba.

Szabó Máté úgy látja, a rendelkezések több cikke nem felel meg az átmenetiség követelményének: egy jogszabály átmeneti rendelkezéseinek legfőbb ismérve ugyanis az, hogy megalkotásukat a régi szabályozásból az újba való átmenet teszi szükségessé, ezért mindig ehhez kapcsolódó konkrét és ideiglenes rendelkezéséket tartalmaznak.

A részletesen kifejtett formai kifogásokon és elvi problémákon túl a biztos utalt arra, hogy a rendelkezésekkel szemben más tartalmi alkotmányossági aggályok is felvethetők.

Az ombudsmani hivatal közleménye szerint egy magánszemély beadványában azt kérte a biztostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az átmeneti rendelkezések egyes cikkeinek megsemmisítését, mivel szerinte azok ellentétesek az alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződésekben foglaltakkal. A beadvány több elvi problémát is felvetett, amelyeket a biztos megalapozottnak talált, és – „élve az alaptörvény adta új hatáskörével” – soron kívül kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.

Hangsúlyozták: Szabó Máté első alkalommal kezdeményezett állampolgári beadványra alapozottan utólagos normakontroll eljárást. Az indítványozást érintő szabályváltozás következtében az állampolgárok közvetlenül már nem kérhetik az Alkotmánybíróságtól az átmeneti rendelkezések vizsgálatát.

Január 1-jétől az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, a képviselők negyede és az ombudsman kérheti.

A biztos a jogállamiság és jogbiztonság érvényesülése érdekében különösen fontosnak tartotta, hogy a kérdésben „az Alkotmánybíróság mondja ki a döntő szót” – emelték ki a közleményben.

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseit 2011. december 30-án fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály egy nyilatkozattal kezdődik, amely szerint a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire, majd kimondja, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Szintén az alaptörvény átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő