Benyújtotta a Fidesz az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatot

Benyújtotta az Országgyűlésről szóló új törvény javaslatát és a hatályos házszabály módosítását a parlamentnek szerda este Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely fideszes képviselő.

hirdetés

Az Országgyűlésről szóló, 158 paragrafusból álló előterjesztés újraszabályozza a Ház szervezetét, működését és ülésezését, a képviselők jogállását és javadalmazását, továbbá létrehozza az Országgyűlési Őrséget, amely a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv lesz.

A törvényjavaslat részleteit, újításait szerda délután egy kormánypárti háttérbeszélgetésen ismertették, jelezve egyebek mellett, hogy a jogszabály nem teszi majd lehetővé, hogy parlamenti frakciót alakítsanak a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalícióhoz tartozó, az MSZP-ből kivált, jelenleg független országgyűlési képviselők. Beszámoltak továbbá arról, hogy a javaslat szerint új tisztségek jönnek létre a parlamentben: a háznagy és a főigazgató. Ez a jogszabály mondja majd ki a parlamenti képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét.

A beterjesztett indítvány elsőként az Országgyűlés szervezetére vonatkozó szabályokat rögzíti, így a házelnök, az alelnökök és a jegyzők jogállását, valamint a bizottságok és a frakciók működésének rendjét. Az egyik új tisztségviselőt, a házelnök politikai helyettesének számító háznagyot – aki parlamenti képviselő is lehet, más tevékenységet azonban nem folytathat – mentelmi jog illeti meg, javadalmazása pedig az alelnökével megegyező lesz a tervek szerint. Neki is kell majd vagyonnyilatkozatot tennie, csakúgy, mint a képviselőknek. A háznagyot első alkalommal az idei év végéig kell megválasztani. A főigazgatót, aki a közigazgatási helyettese lesz az elnöknek, első alkalommal ugyancsak az idei év végéig kell kinevezni.

A bizottságok terén újítás, hogy létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelynek tagjai – az új választási törvényben foglaltak alapján – a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók lesznek. További újdonság, hogy ha valaki, kötelessége ellenére, nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság előtt, akkor a kötelezettségének megszegéséről a házelnök az Országgyűlés soron következő ülésén tájékoztatja a nyilvánosságot.

A frakcióalakítással kapcsolatban kimondják: képviselőcsoportot alakítani az előző általános választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A jelenlegi parlamenti ciklusban frakciót legalább tizenkét képviselő alakíthatna, 2014-től, amikortól 199 tagú lesz a Ház, pedig minimum öt. Nincs azonban létszámkorlát azoknak a képviselőknek, akiknek pártja országos pártlistáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt országos listájáról mandátumot szerzett összes politikus ehhez a frakcióhoz csatlakozik.

Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket részletezve szabályozzák a már említett nemzetiségi szószóló jogállását, a parlament alakulási, ülésezési rendjét, az interpellációk és kérdések rendjét. Az egyik legnagyobb újdonság a javaslatban a házelnök fegyelmi jogköre.

Eszerint az elnök megvonhatja a szót attól, aki nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, illetve a parlament tekintélyét, vagy valakit, vagy valamely csoportot sértő kifejezést használ, és mindezt felszólításra sem fejezi be, továbbá attól is, aki kitöltötte időkeretét. Ha a képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa tett sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a házelnök javasolhatja az Országgyűlésnek a politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből. A javaslatról a Ház vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz, majd a következő ülésen tájékoztatja a plénumot döntéséről. Az ülésnapról kizárt képviselő köteles elhagyni az üléstermet, ahová a tanácskozás berekesztéséig nem térhet vissza. A kizárás ugyanakkor nem vonatkozik a szavazásban való részvételre. Az ülésnapról kizárt honatyának a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár. Az elnök attól is megvonhatja a szót, aki döntését, ülésvezetését kifogásolja. Kizárható vagy – maximum egyhavi tiszteletdíjával megegyező – pénzbírsággal lesz sújtható az is, aki a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó szabályait a rendreutasítás után is megszegi. Ha a képviselő az ülésen fizikai erőszakot alkalmaz, illetve azzal fenyeget valakit, a házelnök javasolhatja az érintett képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztését vagy pénzbírság kiszabását. A jogfelfüggesztéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

A házelnök mindemellett rendészeti jogkört is kap: a létrejövő Országgyűlési Őrséggel kivezettetheti az ülésteremből az Országgyűlés által az ülésről kizárt vagy a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselőt.