Csepeli kettős gyilkosság: az utolsó szó jogán is tagadtak

Az utolsó szó jogán is ártatlanságát hangoztatta a csepeli kettős gyilkosság két vádlottja a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön; az elsőfokú ítéletet várhatóan kora délután hirdeti ki a bíróság.

hirdetés

A vád szerint a csepeli alapítványi iskolában 2009 januárjában Kun Tamás elsőrendű vádlott, az intézmény gondnoka által – aljas indokból, előre kitervelten – elkövetett gyilkosság hátterében az áll, hogy az iskolaigazgatói állásából néhány nappal korábban felfüggesztett Deme Gábor másodrendű vádlott megpróbálta megakadályozni sokmilliós pénzügyi visszaéléseinek napvilágra kerülését.

Az ügyészség szerint a néptelen iskola egyik irodájában – Deme Gábor jelenlétében – Kun Tamás lőtte le közvetlen közelről az iskolai alapítvány vezetésében részt vevő Takács Józsefet és egy másik tanárt. A kivégzésszerű gyilkosság során elhangzottakat rögzítette az egyik áldozatnál lévő magnó, és a hangfelvétel a történtek után néhány órával a hatóságok birtokába került, így nyomban a vádlottakra terelődött a gyanú.

A két férfi az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét: Kun Tamás egy váratlanul felbukkanó símaszkos, álarcos, kommandós ruhába öltözött, 130 kilós ismeretlen elkövetőről beszélt, akivel a helyszínen kénytelen volt együttműködni, Deme Gábor pedig azt ismételgette: nem látta, ki lőtt.

Az ügyész idézett a hangfelvételről vádbeszédében egy korábbi tárgyaláson, eszerint a második áldozat így könyörgött az életéért: “Ne lőj le, Tamás! Légy szíves, Tamás!”.

Az ügyész több emberen, aljas indokból, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt Kun Tamásra tényleges életfogytiglant, a bűnsegéd Deme Gáborra pedig szintén életfogytiglani szabadságvesztést kért, azzal, hogy harminc évnél korábban ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani.

Az ügyész korábban egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Kun Tamás töltött fegyverrel érkezett a gyilkosság helyszínére, a lövések után pedig mindkét vádlott racionálisan cselekedett, a bizonyítékok eltüntetésére koncentrált, ami kizárja, hogy az ölés hirtelen indulati cselekmény lett volna.

A vádlottak ügyvédjei védőbeszédükben korábban – bizonyítottság hiányában – felmentést kértek , és mindketten azt mondták, hogy a történtek valódi oka, racionális magyarázata a többéves eljárás során sem derült ki. A mintegy húszperces hangfelvétellel kapcsolatban is arra hívták fel a figyelmet, hogy teljesen váratlanul dörrentek el a gyilkos lövések.

Az utolsó szó jogán csütörtökön előadott többórás felszólalásában mindkét vádlott kitartott eddigi verziója mellett.
Kun Tamás azt mondta, semmi köze a történtekhez, indítéka sem lett volna. “Épeszű ember nem hiheti el”, hogy “Kun Tamás annyira csodálta Demét, hogy gyilkolt is érte” – hangoztatta az elsőrendű vádlott, aki szerint “az ügyészség ragaszkodik a meséhez”.

Kun Tamás az utolsó szó jogán – az ügy politikai szálaira és az egyik áldozatra célozgatva – arról is beszélt, hogy szerinte az ügyben nem a valódi elkövetőket vonják felelőségre, és máig több a kérdés, mint a válasz.

Szerinte “az ötvenes évek koncepciós pereit idéző” eljárás folyt. Kun Tamás beszélt arról is, hogy a sértetti körhöz köthető erők – akik az egypárti diktatúrában alapozták meg hatalmukat, “szétrabolták a Csepel Műveket pénzmosás céljából” – hozták létre az alapítványi iskolát, ahol a gyilkosság történt. Ezek a körök hónapokon át le akarták beszélni Takács Józsefet az anyagi természetű visszaélésekkel kapcsolatos feljelentésről, és valójában az ő érdekükben állhatott megállítani a sértettet, méghozzá bizonyosan nem egy olyan piti ügyben, mint egy iskola pénzügyei – fogalmazott a vádlott.

Deme Gábor is azt közölte, hogy semmi köze a bűncselekményekhez, nem sikkasztott, és nem volt bűnsegédje a kettős gyilkosságnak. Ő főként a nyomozás vélt szabálytalanságait kifogásolta, és az ügyészi munkát bírálta. Szerinte manipulált a hangfelvétel, és számos bizonyítékot, köztük DNS-mintákat, lábnyomokat nem vizsgáltak megfelelően a hatóságok.

Nem látta, hogy ki lőtt – mondta az utolsó szó jogán Deme Gábor, aki azt is állította: félt Kun Tamástól, “ő jött ki fegyverrel az irodából”.

A sajtóban a bűnügy számos mellékszála is nyilvánosságot kapott. Így például az, hogy az akkori csepeli rendőrkapitány kapcsolatban állt Kun Tamással, órákkal a gyilkosság előtt hosszan beszélt az egyik áldozattal, továbbá az, hogy helyi szocialista politikusok és egy akkori országgyűlési képviselő is kapcsolatban volt az egyik elkövetővel és az egyik áldozattal.

Deme Gábor a bűncselekmény idején az MSZP csepeli oktatási bizottságának, az önkormányzat pénzügyi bizottságának és a vagyonkezelő közbeszerzési bizottságának is tagja volt, nem sokkal korábban pedig a helyi szocialisták elnökségében is szerepet vállalt. A párt a bűncselekmény után nem sokkal kizárta Deme Gábort.

Németh Szilárd fideszes országgyűlési és fővárosi képviselő 2010 januárjában arról beszélt: a csepeli kettős gyilkosság erkölcsi és politikai felelősei azok a szocialista politikusok, akik már a gyilkosság előtt tudtak az iskolai sikkasztásról. A “mi álláspontunk szerint pontosan arról volt szó, hogy az elvtársak rendkívüli módon megijedtek, és hallgatásukkal, cinizmusukkal, kegyeletsértő magatartásukkal elismerték, hogy bizony nem kevés téglájuk van ebben az ügyben, hiszen ők tartják fenn azt a csepeli MSZP-s mutyivilágot, ami ebbe a gyilkosságba torkollott egy éve” – mondta akkor a fideszes politikus.