Euróövezet: elmúlt a válság

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) igazgatója Klaus Regling szerint az euróövezet túljutott a pénzügyi válságon és újabbra sem kell számítani. “A stabilizációs intézkedések eredménye magáért beszél: az euró árfolyama javult, a piacok megnyugodtak” – nyilatkozta Klaus Regling a Welt am Sonntag német lapnak.

hirdetés

“Már csak kevesen spekulálnak az euróövezet bedöntésére.” Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt az év elején hívták életre a fenyegető görög államcsőd közvetlen elhárítására és más törlesztési gondokkal küszködő országok megsegítésére.

Klaus Regling méltatta Görögországnak az adósságválság felszámolására tett erőfeszítéseit. “Figyelemre méltó a kormány által a lakosság körében élvezett széles támogatás. Erre nem feltétlenül lehetett számítani. Görögország az eltelt fél év alatt többet teljesített annál, mint amire igéretet tett.” Márciusban az EU milliárdos segélycsomaggal sietett Görögország segítségére pénzügy reformokra tett ígéretek ellenében.

Már euróövezeti országokban, Spanyolországban és Portugáliában felmerült törlesztési nehézségek a pénzpiaci pánikreakció miatt az államcsőd rémét idézték fel, az EU az IMF részvételével egy 750 milliárd eurós védőhálót feszített ki az euróövezeti tagországok alá, az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt. Az EFSF felügyeletét végző luxemburgi székhelyű hivatalt július elseje óta Klaus Regling irányítja.

Regling határozottan visszautasította azt a kritikát, hogy a német adófizetőknek kellene jót állnia a görögök pazarlásáért. Elenyészően kicsinek tartja annak a valószínűségét, hogy hozzá kelljen nyúlni a pénzalapokhoz. Egy segítségre szoruló országnak pedig öt százalékos kamatot kell fizetnie a felvett hitelre, szemben azzal a két százalékkal, amennyiért az EFSF ki tudja helyezni jelenleg a pénzt – a bajba jutott országok megsegélyezése tehát nyereséget hozna. A kamatprémiumból származó többletbevétel pedig az alapba befizető országokat illeti meg. Ugyanez a helyzet Görögország esetében is. “A német költségvetés profitál Görögország megmentéséből” – hangsúlyozta ki Klaus Regling.

Az EFSF igazgatója a lap cikkében az európai stabilitási szerződés előírásainak szigorítása és az uniós tagországok versenyképességének szorosabb felügyelete mellett foglalt állást újabb krízishelyzetek elkerülése végett. Elvetette viszont az IMF mintájára létrehozandó európai valutaalap létrehozásának gondolatát. “Már maga a fogalom is túl nagy várakozásokat ébreszt és túlságosan bürokratikusan is hangzik. Ilyen nagyhorderejű döntésre nincs is szükség” – fogalmazott.