Óvatos becsléssel a közoktatás költségvetési támogatásának mintegy évi 50 milliárd forintos növekedésével számol az oktatási államtitkárság 2012-től a pedagógusbérek rendezése és az új finanszírozási szabályok bevezetése, továbbá a létrejövő új évfolyamok, oktatásszervezési megoldások, valamint a kötelezően biztosítandó időkeretek következtében.
Többek között ezt tartalmazza az új közoktatási törvény koncepciója. A tervezet szerint az új közoktatási törvény közvetlenül 1,2 millió óvodást, általános és középiskolást érint, továbbá a családjukat, valamint több mint 170 ezer pedagógust és közvetve az egész magyar társadalmat. A dokumentumról februárban tárgyalhat a kormány.
A központi költségvetés biztosítaná a közoktatási intézmény működéséhez szükséges pedagógus és egyéb alkalmazotti létszámra megállapított átlagbér (és annak járulékai) szerinti támogatást.
Az intézményfenntartók biztosítanák a működéshez szükséges további támogatásokat az intézmény számára, illetőleg további bér- vagy dologi juttatásokkal javíthatják az intézmény működésének feltételeit. A közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati, NEFMI azonosítóval rendelkező közoktatási intézmények a bérek és járulékok összegét a költségvetéstől ugyancsak megkapják.
A dokumentum többek között azt is tartalmazza, hogy az óvodák 3 éves kortól fogadják a gyermekeket, 5 éves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni, a gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik és 17 éves korig tart. Az általános iskolát követően, illetve 10 vagy 12 éves kortól kezdődően minden gyermek a képességei, törekvései és tudása szerint, a középfokú iskola felvételi követelményei szerint folytathatja tanulmányait.
Az általános iskolákban tilos felvételi vizsgát vagy felvételire előkészítő tanfolyamot szervezni és tartani. Sport- és művészeti tagozatokra a gyermekek felvétele alkalmassági vizsga letételéhez köthető az iskola pedagógiai programja szerint. Azon érettségit adó középiskolákban (gimnázium, szakközépiskola) ahol a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, felvételi vizsga szervezhető.
Az írásbeli vizsgát az iskolák szóbeli meghallgatással, alkalmassági vizsgával egészíthetik ki jogszabályban foglaltak szerint. A szóbeli meghallgatás és az alkalmassági vizsga szabályait az intézmények pedagógiai programja tartalmazza. Az érettségi vizsgán a tanuló összesen hat tantárgyból, kötelező és választható vizsgatárgyakból ad számot tudásáról.
Kötelező vizsgatárgy: magyar nyelv és irodalom, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, egy választható természettudományos tantárgy (biológia, fizika vagy kémia – vagy a humán tagozatokon választható természettudomány tantárgy is é s egy kötelezően választandó tantárgy lenne.
A dokumentum értelmében ha a tanuló az általános iskola befejezését követően valamilyen oknál fogva nem tudja elkezdeni középfokú tanulmányait, és az általános iskola utolsó osztályának megismétlése vagy középfokú iskolai felkészítő osztály elvégzése pedagógiai szempontból nem indokolt, akkor a következő tanévben az általános iskola javaslatára úgynevezett nulladik évfolyamra járhat.
A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik idegen nyelv tanulása is kötelező lenne. „A nyolc évfolyamos gimnáziumban negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához a feltételeket meg kell teremteni” – rögzítik.
