Gyorsabbá válnak a hatósági eljárások

A hatósági eljárások gyorsítására, illetve az ügyintézési határidők betartását garantáló jogintézményekre vonatkozó módosításokat is tartalmaz az összesen több mint 40 törvényt módosító és kettőt hatályon kívül helyező, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) és egyes kapcsolódó jogszabályok, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat – mondta az előterjesztés szerda reggel megkezdődött általános vitájában Szabó Erika a parlamentben.

hirdetés

A közigazgatási tárca területi államigazgatásért felelős államtitkára expozéjában kitért arra, hogy az ügyintézési határidőt érintő módosítások egy része a Ket.-módosítás főszabály szerinti 2012. február elsejei hatálybalépésétől eltérően 2014. január elsején lépnek hatályba. Ilyen rendelkezés egyrészt az, amely az általános ügyintézési határidőt 30-ról 21 napra csökkenti, másrészt az, amelyik az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével az ügyfélnek okozott károk csökkentése érdekében általánosan a “hallgatás-beleegyezés” szabályának alkalmazását írja elő.

Szerinte ezeknek a jelentős lépéseknek a későbbi életbe léptetése azért indokolt, mert addigra érnek be a kormány által már elindított reformfolyamatok, amelyek valóban felelős és megalapozott eljárásgyorsítást tesznek lehetővé, szemben a korábbi kabinet határidő-csökkentésre vonatkozó törekvéseivel.

Szerinte a korábbi kormány a hangzatos reformkísérletei nem vezettek érdemi eredményre, így a nemzeti együttműködés kormánya a technológiai támogatás szempontjából is igen elmaradott közigazgatást örökölt. A mostani a törvényjavaslat ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az ügyfél akár telefonon, akár interneten, illetve a kormányablakokon keresztül, akár személyesen is, érdemben “egyablakos” módon intézhesse ügyeit – ismertette Szabó Erika, aki szerint az előterjesztés jelentős lépés a közigazgatás fejlesztésének útján.

Mint mondta, a javaslattal az a célja a kormánynak, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, hogy a polgárok ügyeik intézése kapcsán ne riadjanak el a hatóságokkal való érintkezés gondolatától.

Szabó Erika a módosítások közül kiemelte, hogy a törvényjavaslat szerint az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg, és ha a hatóság az eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, akkor a törvényjavaslat megvonja a felügyeleti szervtől az új határidő megállapítására vonatkozó mérlegelés lehetőségét, és soron kívüli eljárást lefolytatását írja elő.

Szabó Erika fontosnak tartja, hogy a jövőben a szakhatósági eljárások esetében az adott hatósági alapeljárás időtartama nem hosszabbodik meg a szakhatósági eljárás időtartamával, valamint, hogy bizonyos ügyekben a hatóság mérlegelheti, majd mellőzheti a szakhatóság megkeresését, ami óriási kapacitásokat szabadíthat fel és az eljárásokat jelentősen meggyorsíthatja.

Közölte: a javaslat egyértelművé kívánja tenni a hatósági ellenőrzés és az anyagi jogi bírságolás keretszabályait, valamint a korábbinál részletesebben szabályozza az eljárási költségek kérdését.

Szabó Erika elmondta azt is, hogy a javaslat felülvizsgálja a miniszterekhez telepített hatósági ügyeket. Erre példaként említette, hogy a három hónapot nem meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását a jövőben a Belügyminisztérium helyett az Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal végzi majd. Emellett a vízügyi igazgatási szervek esetében a közmunkaprogramok összehangolása érdekében a vidékfejlesztési tárcától a belügyminiszter irányítása alá kerül 12 területi vízügyi igazgatóság – tette hozzá.