Így küzd a vízhiány ellen Kína

Az ország vízellátásának biztosítására Peking nagyszabású beruházást hirdetett a következő tíz évre.

hirdetés

A következő tíz évben négyezer milliárd jüant (134,1 ezer milliárd forint) szán a vízhiány kezelésére Kína – jelentette be a pekingi Vízkészlet-gazdálkodási Minisztérium. A vízhiány akár az ország gazdasági fejlődését is veszélyeztetheti, az iparosodás, a városiasodás és a mezőgazdasági termelés ugyanis mind nagyobb vízkészleteket követelne.

Az elmúlt évtizedek korlátok nélküli gazdasági fejlődése következtében ugyanakkor ma a kínai folyók több mint 40 százaléka szennyezett, a lakosság és a vállalatok pedig pazarlóan bánnak a vízzel. A probléma súlyát a statisztikák is mutatják: az egy főre jutó vízkészlet Kínában alig nagyobb a világátlag egynegyedénél. A következő években országszerte közel 46 ezer víztározót kell újjáépíteni vagy megerősíteni – becsülte Csiao Jung (Jiao Yong) miniszterhelyettes.

A kormány ezen kívül vízi energiát is termelő gátak építését és a meglévő vízszállító rendszereket megerősítését tervezi, hogy az ivóvízellátást biztosítsa. A tervek közt egy 382 milliárd jüanos (12,8 ezer milliárd forint) vízelvezető rendszer kiépítése is szerepel, amely a déli, áradásokkal küszködő területekről a vizet a főváros felé és az ország szárazság sújtotta északi területeire csatornázná át.

Komoly összegekre lesz szükség a Jangce-folyóra épített Három Szoros gát gondjainak orvoslására is, a világ legnagyobb gátjának tározóját ugyanis egy geológiai törésvonalakkal teli területre építették, s egy esetleges földmozgás vagy földrengés komoly katasztrófához vezethet. A víztározóban lecsapódó szennyeződés kezelése sem megoldott, darukkal és emberi erővel naponta 3 ezer tonna szemetet emelnek ki a vízből, ám nincs kapacitás az összes kiemelésére, s a hulladék akár a gát zsilipjeit is eldugíthatja.