Reálisan két-három éven belül üzemi szinten nullszaldós lehet a Malév magyar nemzeti légitársaság, azt, hogy hogyan, a július 20-ig megtörténő teljes helyzetfelmérés után lehet megmondani – nyilatkozta Márton Attila légi közlekedésért felelős miniszteri biztos az MTI-nek.
A biztos elmondta: kijelölt feladatkörében jelenleg a Malév helyzetének és a légiközlekedés szabályozási problémáinak megoldása élvez előnyt. Hozzáfűzte: „a magyar állami érdekérvényesítés az elmúlt nyolc évben hiányzott, nem volt világos stratégia, aminek alapján a magyar állam tudta volna, hogy mit akar kezdeni azzal, amije van”.
A Malév esetében a cél a működőképesség fenntartása, ami nemcsak a munkahelyek megtartása miatt, hanem nemzetgazdasági szempontból is fontos. A légitársaság finanszírozásához az állam segítséget nyújtott, így adósságait ütemezetten fizeti. A korábbi kormány által áprilisban hozott határozatot, ami szerint 8,1 milliárd forintot kap a Malév, a lehetőségek szerint végrehajtják – közölte Márton Attila.
A miniszteri biztos álláspontja szerint a kormány mozgásterét korlátozza a februárban megkötött magyar-orosz megállapodás. Példaként azt a különleges jogot említette, ami szerint az orosz résztulajdonos Vnyesekonombank (VEB), amely egyébként a Malévet finanszírozza, beleszólhat az 50 millió forint feletti pénzügyi tranzakciókba. A 2010 februárban született megállapodással a magyar állam 95 százalékos tulajdonosa lett a légitársaságnak úgy, hogy az adósságok egy részét tőkévé konvertálták. A kisebbségi tulajdonos az az AirBridge Zrt. maradt, amelyik 2007-ben megvásárolta a Malév részvényeit. Az AirBridge Zrt. 49 százalékban az orosz állami Vnyesekonombank tulajdonában van.
Márton Attila közlése szerint a magyar légitársaság 102 millió euróval (jelenlegi árfolyamon mintegy 29 milliárd forint) tartozik az orosz banknak. Ezen felül van az a 32 millió euró viszontgarancia, amit hitel formájában terhelt vissza a bank a Malévre. A miniszteri biztos furcsának tartja, hogy egy magyar társaság nem a magyar, hanem az angolszász üzleti jog szerint kötött szerződéseket a VEB-bel, és a felek londoni választott bíróságot kötöttek ki a vitás kérdések rendezésére. Részben sejthető az indok: a magyar jog alapján kivitelezhetetlen lett volna a konstrukció – tette hozzá Márton Attila. Ezekről a szerződésekről is július 20-ig készülnek el a szakvélemények, utána lehet meghatározni az orosz féllel folytatandó tárgyalásokon a magyar pozíciót – jegyezte meg.
A miniszteri biztos szót ejtett a légiközlekedés és a zajterhelés kérdéséről is. Szerinte a helyi önkormányzatok követnek el hibát akkor, amikor egy 20-30-40 éve működő repülőtér körzetében építési engedélyt adnak – az éppen a légikikötő miatt – olcsón árusítható telkekre.
