Kétszázmilliót veszíthetnek Gyurcsányék frakció híján

Idén több mint hatvan, jövőre pedig csaknem százhúsz millió forintot veszít a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) azzal, ha nem alakíthat parlamenti frakciót. Függetlenként bizottsági részvételük és felszólalási lehetőségük is korlátozott marad.

hirdetés

Jelentős anyagi támogatástól esik el a DK, ha – a fideszes Lázár János és Gulyás Gergely által kezdeményezett országgyűlési törvényjavaslatnak megfelelően – ebben a ciklusban nem hozhatja létre képviselőcsoportját. A két kormánypárti politikus múlt szerdán nyújtotta be indítványát, amely szerint frakciót alakítani csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselők jogosultak. A javaslat egyúttal tízről tizenkettőre emelné az ehhez szükséges képviselők számát.

Ez azt jelentené, hogy az MSZP-ből tavaly októberben távozó és új pártot alapító tíz DK-s képviselő a ciklus végéig frakció és így támogatás nélkül marad.

A jelenlegi szabályok szerint a képviselőcsoportok a működésükkel járó kiadásokra havonta frakciónként 25 képviselő alapdíjával megegyező összeget (5,8 millió forintot) vehetnek igénybe, ami kiegészül képviselőnként a kormánypártok esetében az alapdíj 60, az ellenzékiek esetében 90 százalékával. A Demokratikus Koalíciónál ez az összeg – az MTI számítása szerint – nagyjából 95 millió forint lenne idén. Mivel a tíz politikus frakcióalakítási moratóriuma április végén járt volna le, a hátralévő nyolc hónapban 63 millió forintot kaphatna a DK-frakció.

A független képviselők ezzel szemben csak a 232 ezer forintos alapdíjuknál 5 százalékkal nagyobb összeget vehetnek igénybe kiadásaikra.

Jövőre ráadásul – a képviselői alapdíjjal együtt – nő a frakciók támogatása, a DK így 117 millió forinthoz juthatna 2013-ban, és havonta csaknem tízmillió forintra számíthatna 2014-ben is a tavaszi választásokig. Összességében tehát több 200 millió forint támogatást bukik el Gyurcsány Ferenc pártja, ha nem alakíthat képviselőcsoportot.

Nagy különbségek vannak a frakcióhoz tartozók és a független képviselők felszólalási lehetőségei között is, mint ahogyan a bizottsági helyek elosztásakor is lényeges, hogy egy képviselő tagja-e valamelyik frakciónak.

A frakciókkal ellentétben a független képviselőknek nincs lehetőségük napirend előtti felszólalásra és arra sem, hogy a kormánytagok napirend előtt elmondott szónoklataira reagáljanak. Korlátozottak az interpellációs lehetőségeik is, ugyanis amíg a frakcióknak biztosítják, hogy minden ülésen legalább egy-egy interpellációt és kérdést feltehessenek, a független képviselőknek a létszámukat figyelembe véve ad lehetőséget erre a házbizottság.

Szintén rosszul járnak a függetlenek azokban a vitákban, amelyekre időkeretet állapít meg a házvezetés, ráadásul a frakciókénál rövidebb felszólalási lehetőségen négy másik képviselővel – Ivády Gáborral, Molnár Oszkárral, Pősze Lajossal és Szili Katalinnal – is osztozniuk kell a DK-soknak.

A házszabály alapján minden frakciónak az összes parlamenti bizottságban helyet kell kapnia. Az Országgyűlésben húsz állandó bizottság működik, így ha megalakulhatna a DK frakciója, mind a tíz tagja két-két testületben vállalhatna szerepet. Ezzel szemben a függetleneket csak egy bizottsági hely illeti meg, de ez sem kötelező, Gyurcsány Ferenc például egy bizottságnak sem tagja.

A bizottsági munka viszont a képviselők díjazásában is meghatározó, igaz, a második testületi tagságot már szerényebben jutalmazzák: a bizottsági részvételért havi 162.330 forint jár a 231.900 forintos képviselői alapdíj mellé (amit választókerületi pótlék és a vidéki képviselők esetében lakhatási támogatás egészít ki), míg a második bizottsági tagságért már csak újabb 57.975 forint.

Így például rosszul járt anyagilag a szocialista frakcióból való távozással Vadai Ágnes, aki a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként havi 278.280 forintot vehetett fel, függetlenként viszont csak a sport- és turizmusbizottságban kapott helyet. Csökkent a DK-s Oláh Lajos valamivel kevesebb mint 1,1 millió forintos jövedelme is, a fenntartható fejlődés bizottságának alelnöki tisztségét ugyanis nem tarthatta meg függetlenként.

Gyurcsány Ferenc tavaly október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új pártot alapítanak. Közölte továbbá, hogy létrehozták az új párt parlamenti frakcióját Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter vezetésével.

A frakcióalakításról másnap Molnár Csaba levélben tájékoztatta Kövér László házelnököt, hangsúlyozva, hogy mivel nem kiléptek vagy kizárták őket az MSZP-frakcióból, nem kell fél évet a függetlenek között tölteniük. Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője viszont egy napra rá azt közölte a házvezetéssel, hogy a tíz képviselő kilépett az MSZP képviselőcsoportjából.

Az Országgyűlés házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban most azt rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők – legalább tízen – képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz.

Az alkotmányügyi bizottság novemberben úgy foglalt állást, hogy csak fél év elteltével alakíthat frakciót a DK színeiben politizáló tíz képviselő, Gyurcsány Ferenc és társai addig függetlenként dolgozhatnak. Az állásfoglalást a parlament is megerősítette. A DK ezután április végi hatállyal ismét beadta a frakcióalakítási kérelmet.

Ha azonban a parlament addig elfogadja az új országgyűlési törvényt és a hozzá kapcsolódó házszabály-módosítást, a Gyurcsány-párt – amely tiltakozásul nemzetközi szervezetek vezetőihez fordult – frakció nélkül marad.