Kovács Árpád lett a Költségvetési Tanács elnöke

Kinevezte Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék korábbi vezetőjét, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökét a Költségvetési Tanács (KT) elnökévé Schmitt Pál köztársasági elnök kedden Budapesten.

hirdetés

Kovács Árpád Járai Zsigmond helyét veszi át, aki lemondását az MTI-nek azzal indokolta, hogy a gazdasági stabilitásról szóló, ez év január 1-jétől hatályos új törvény a korábbinál jelentősebb feladatokkal látja el a Költségvetési Tanácsot, és ezek elvégzése számára olyan helyzetet teremt, amely egyéb – a köz- és a magánszférában ellátott – funkcióival összeegyeztethetetlen.

Járai Zsigmondot 2011. február 18-án nevezte ki Schmitt Pál a KT harmadik tagjává, elnökévé.

A kinevezésen jelen volt Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke.

Az Országgyűlés még 2010. december 13-án fogadta el a 2011. évi költségvetést megalapozó salátatörvényt, amellyel rögzítették: megszűnik a Költségvetési Tanács titkársága, új, háromtagú testület jön létre új jogosítványokkal.
Az új szabályok szerint a KT a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, az Állami Számvevőszék elnökéből, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdászból áll, és a jövőben a tanács titkárság nélkül tevékenykedik.

A törvény szerint a KT véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről, ha azzal nem ért egyet, akkor a kormány újra
megtárgyalja a tervezetet, és azt ismét megküldi a tanácsnak. Tavaly december 23-án fogadta el a parlament a stabilitási törvényt, amely részletesen szabályozza a KT szervezeti és működési szabályait is. Eszerint a KT-nek annak alapján kell vizsgálnia a büdzsét, hogy az megfelel-e az alaptörvényben rögzített államadósság-szabálynak.

Az új alaptörvény szerint az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetést, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Mindaddig pedig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, a parlament csak olyan központi költségvetési törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

A törvény azt is kimondja, hogy a központi költségvetés módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslatról, amely megváltoztatná a büdzsé bevételeinek és kiadásainak főösszegét, illetve növelné a hiány mértékét, ugyancsak a tanács előzetes hozzájárulása alapján lehet végszavazni.

A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény szerint a tanács tagjai közül a köztársasági elnök által jelölt tag vezeti a tanácsot.

Az Országgyűlés még 2010. december 20-án, az egészségügyi törvénytervezethez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával döntött arról, hogy december végén megszűnik a KT köztársasági elnök által jelölt tagjának megbízatása.

Kopits Györgyöt, a KT akkori elnökét azonban nem a köztársasági elnök nevezte ki, hanem csak jelölte a posztra, és az Országgyűlés választotta meg, így az elfogadott törvény valójában nem tette visszahívhatóvá Kopits Györgyöt a pontatlan megfogalmazás miatt. Kopits György ezt követően, tavaly januárban jelentette be, hogy február 8-i hatállyal lemond elnöki tisztségéről, amelyet azzal indokolt, hogy a személyével szembeni bizalom nyilvánvalóan megszűnt. Azt is megemlítette, hogy a 2010. december 31-e előtti Költségvetési Tanács és a 2011. január elsejétől működő új Költségvetési Tanács között semmilyen szempontból sincs tartalmi jogfolytonosság.