Lábápolás: ne fabrikáljunk otthon!

Az ápolt láb nem csak esztétikai, egészségügyi kérdés is. Nyáron különösen szembetűnő, de a zárt cipők időszakában is roppant kellemetlen, sőt, sokszor fájdalmas és veszélyes is lehet egy-egy lábbetegség. Napi odafigyelést, kíméletes ápolást és szakértő kezelést igényel e testrészünk is.

hirdetés

– Nagyon fontos a napi ellenőrzés, ez tisztálkodás közben könnyedén teljesíthető – véli Bicskeyné Horváth Mária gyógypedikűrös. – Ne csak a láb felületét, hanem az ujjak közötti részt is töröljük szárazra, használjunk hintőport, a sérült részt fertőtlenítsük, a száraz, berepedezett bőrt kenőccsel kezeljük. Ha elszíneződést észlelünk, feltétlenül forduljunk orvoshoz, s annak is utána kell járni, ha a két lábunk nem egyforma hőmérsékletű, mert ez érszűkületre is utalhat. Ez esetben veszélyes lehet a váltott vizes fürdő, különösen, ha szélsőséges hőmérsékletű vizet használunk. Értornaként a 35-40 és a 20-22 fokos víz válogatása is tökéletesen megfelel. A higiénia a gombás fertőzések kivédése miatt is alapvető. Ha másokkal közös fürdőt használunk, uszodában voltunk, érdemes a lábunkat és a papucsunkat is fertőtleníteni, mert a gombák hosszú ideig életképesek maradnak.

A házi praktikák veszélyesek lehetnek

– Hámsérülés, benőtt köröm vagy gombás elváltozás esetén csak az orvos által javasolt szereket használjuk, házilag készített kencéket semmiképp! Ezek soha nem olyan sterilek és tiszták, amilyent az adott testfelület megkövetelne. Hallottam olyanról, hogy körömvirág szirmát főzték ki otthon, házi zsírban. Gyulladt körömre kenni ezt nem tanácsos! – mondja a szakember. – Keringési zavar esetén kerülendő a szoros gumírozású zokni, harisnya, s az alakformáló fehérneműkkel is csínján kell bánni. Akinek a szeme már nem tökéletes, és a keze is ügyetlenebb, jobban teszi, ha pedikűröshöz fordul. A benőtt köröm helytelen vágás vagy szűk cipő miatt is kialakulhat, igen fájdalmas, sőt begyulladhat, felülfertőződhet, ami esetleg orbánchoz is vezethet. Ne álljunk neki otthon kivágni, feszegetni, mutassuk meg bőrgyógyásznak, esetleg sebésznek, aki érzéstelenítéssel pillanatok alatt megoldja a problémát. Utána pedikűrös segítségét kérhetjük, aki olyan eszközt ragaszt fel a körömre, amely megakadályozza annak újbóli befelé fordulását.

A diabéteszesek veszélyeztetettebbek

A cukorbetegek lábápolása különös figyelmet követel, hiszen a lábuk érzékenyebb és vérzékenyebb, nehezebben gyógyul, s minden nyolcadik-tizedik diabéteszes körömgombával is küzd. Körükben gyakori az érelmeszesedés és a keringési elégtelenség. Előbbinek első jele a láb zsibbadása, bizsegése lehet, esetleg fájdalom is, ami azonban járás közben nem erősödik. Keringési zavar esetén viszont igen, s ilyenkor a láb hideg tapintású. Miután az elégtelen vérkeringés miatt a láb védekező képessége gyengül, a rajta megtapadt kórokozók erőteljesebben, mélyebben tudnak a szövetek közé hatolni. Ez gyulladást okozhat, amely megtámadhatja az izmokat, ízületeket, még a csontokat is. Az izmok károsodása, sorvadása a láb feszítőizmainak sérüléséhez vezet. Ebből adódik a jellegzetes diabéteszes tünet, a gyengült izmú láb: a beteg lépés közben magasra emeli a lábát, hogy cipője orrával ne rúgjon a földbe.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy a cukorbetegeknél a lábdeformitás miatt a talp elveszti azon anatómiai jellegzetességét, hogy három ponton támaszkodik: az 1-es ujjon, az 5-ös ujjon és a sarokcsonton. Márpedig így akár 50%-kal is megnőhet a talp egyéb részein a nyomás (külső vagy belső sarok, illetve él), emiatt ezeken a területeken elkopik a zsírszövet, és kérgesedés alakul ki. Ez azért veszélyes, mert a kéreg alatt a bőr elhal, és fekélyesedhet.
A diabéteszes láb bőre feszes, száraz, fertőzésre hajlamos. Ha elhanyagoljuk, könnyen kirepedezhet, a keringési rendellenesség pedig ödémát okoz. Mielőbbi szakorvosi ellátás szükséges ilyenkor, s ne feledjük: az elváltozások megelőzése ez esetben is sokkal könnyebb, mint a gyógyítása!

– Mire kell odafigyelnünk?

– A lábhigiénia mellett fontos a megfelelő cipő is: legyen kényelmes, nehogy azon a deformitáson túl, amit a diabétesz okoz, újabbakat is szerezzünk. A bütyökképződés, a kalapácsujj vagy a lúdtalp is sok probléma, sőt fájdalom forrása, márpedig a járóképesség megőrzése alapvető. Miután a diabéteszes láb érzékelése nem tökéletes, célszerű pedikűrösre bízni a körömvágást, mert ő ollók helyett olyan finom csiszolóeszközökkel dolgozik, amelyek nem okoznak sérülést, és a művelet közben langyos, kellemes, hűsítő-fertőtlenítő folyadékot permeteznek a bőrre. A pedikűrös azzal segíti az orvos munkáját, hogy időben eltávolítja a beteg lábáról a bőrkeményedést, így nem alakul ki például tyúkszem. Akinek sikerül lefaragnia a túlsúlyából, szó szerint is megkönnyíti lába dolgát. Az önmagában is érkárosító cukorbetegséget ne tetézzük még káros szenvedélyekkel: dohányzással és alkoholfogyasztással is! Viszont érdemes napi pár percet könnyű tornára szánni. Izomerősítő lehet a váltakozó lábfeszítés, -hajlítás és -körzés, jótékony hatású a külső és belső lábélen járás. Ha akad, aki felajánl egy kellemes lábmasszírozást, engedjünk a csábításnak! Ez a lelkünknek is jólesik.