Magyarország: veszély vagy reneszánsz Európa számára?

A magyar politikáról tartottak szimpóziumot pénteken Bécsben jobboldali civil szervezetek rendezésében.A Magyarország: veszély vagy reneszánsz Európa számára? című rendezvényen Boros Imre, az első Orbán-kormány mezőgazdasági minisztere úgy vélekedett, Magyarországnak nincs szüksége készenléti hitelre a Nemzetközi Valutaalaptól. Az IMF – mondta – rendes esetben fizetési nehézségekkel küzdő országoknak ajánl fel ilyen megállapodást. Magyarország fizetési mérlege 2009 óta pozitív, a Nemzeti Bank 37 milliárd eurós devizatartaléka pedig elegendő, a GDP 35 százalékát teszik ki. A magyar gazdaságnak nem pénzre van szüksége, hanem arra, hogy “a piacokon ne érje naponta támadás a forintot” – vélekedett.

hirdetés

Jan Mainka, a német nyelvű Budapester Zeitung főszerkesztője a sajtó- és politikai viszonyokról beszélt. Egyebek között kifejtette, a médiatörvényt áttanulmányozva nem talált semmit, ami akadályozná a munkáját. Mainka nagy tapssal fogadott előadásában elutasította Magyarország “pellengérre állítását”, amelyre példáként említette a német parlament alsóházának vitáját. A nyugati lapoknak a többi közt egyoldalú tájékozódáson alapuló tudósítást rótt fel. Ugyanakkor úgy vélekedett, kommunikációs hibát követett el a kormány a médiatörvény előkészítésekor és azzal, hogy a válságadókról az érintett ágazatok “az újságból értesültek”. Az éles bírálatok Mainka szerint legvalószínűbben azzal magyarázhatóak, hogy a kormány gazdaságpolitikája “erőteljesen sért gazdasági érdekeket”.

Győriványi Ráth György, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke, az Operaház volt főzeneigazgatója arról beszélt, hogy a kommunizmus időszakában a művészet anyagi lehetőségei nagyon jók voltak, de kommunista pártfunkcionáriusok döntötték el, hogy ki a jó művész, és ki kap támogatást. “Szabadság nélkül a művészet nem élhet” – jelentette ki. Annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar művészeti életben az intézményeket tekintve a rendszerváltás óta is tovább él a szocialista korszak. A kormányváltások alkalmával mindannyiszor a művészeti intézetek vezetőit is leváltották – mondta. A karmester, aki korábban a nyilvánosság előtt került vitába Ókovács Szilveszterrel, az Operaház kormánybiztosával, bírálta a 2011-es intendáns-váltás eljárását.

Eva Maria Barki Bécsben élő ügyvédnő, a szimpózium kezdeményezője hozzászólását összefoglalva elmondta az MTI-nek, napjainkban ismét a szuverenitás kérdése áll a középpontban, ahogy 1848-ban is. Elmondta még, egyetért azzal, hogy fel kell lépni a pénzügyi spekuláció ellen és a munka alapú gazdaságot támogatni. “Már az alkotmány és a médiatörvény előtt támadások érték a kormányt, azután, hogy a választások utáni beszédében Orbán Viktor azt mondta, a kereskedelmi bankokat kell támogatni és a befektetési bankokat nem” – jelentette ki.

A mintegy kétszáz fős, osztrákokból és magyarokból álló hallgatóság részvételével megtartott rendezvényt a Club Pannonia osztrák-magyar civil szervezet, a Bécsi Akadémikus Szövetség nevű konzervatív-keresztény egyesület, az Europa Club ausztriai magyar egyesület és a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom – Pax Romana szervezte. A rendezvényen képviseltette magát a bécsi magyar, a szlovák és a bosznia-hercegovinai nagykövetség.