Márai-műveket méltatott a Neue Zürcher Zeitung

Méltató recenziót közölt a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) a Sirály és a Szabadulás című Márai-regényekről, valamint a Teljes Naplók első két kötetéről hétvégi számában. A tekintélyes svájci napilap mesterműként jellemezte a második világháború utolsó éveiben írt négy könyvet, s leginkább a naplók első két kötetének német nyelvű megjelenését üdvözölte. A cikk szerzője, Franz Haas felidézte, hogy Márai Sándor (1900-1989) műveinek újrafelfedezése külföldön 1995-ben, A gyertyák csonkig égnek című regénye francia fordításának megjelenésével kezdődött. Haas értékelése szerint Márai regényei közül leginkább a leplezetlenül önéletrajzi ihletésűek emelkednek ki, főművét azonban 1943 és 1989 között írt naplói alkotják.

hirdetés

“Feljegyzéseinek első két kötete most végre teljes egészében elérhető német nyelven, példás fordításban és jegyzetekkel, Földényi László félelmetesen okos előszavával – írta.

Márai Naplóit regényeivel összehasonlítva úgy látja, hogy ami az előbbiekben “ördögien élethű szellemi lenyomat”, az az utóbbiakban inkább mint “a magyar polgárság halotti maszkja” jelenik meg.

A háború és a magyar polgárság erkölcsi hanyatlása azonban az utolsó háborús években íródott regényeiben is megjelenik. A Sirályban a háború még csak távoli morajlásként szűrődik ki a hírekből. A röviddel ezután keletkezett háborús naplókban és a Szabadulás című regényben vált át az elbeszélésmód “csupasz és ékesszóló iszonyatba”.

A Magyarországon is csak évekkel az író halála után, 2000-ben megjelent Szabadulásról úgy fogalmaz: autentikusabb, mint Márai minden addigi regénye. Szellemileg és stilisztikailag naplóinak sarja, irodalmi jegyzőkönyve Budapest agóniájának a háború utolsó hónapjaiban. A pincében játszódó kamarajátékban az író az ország állapotát mutatja be kicsiben: miközben fent az utcákon a nyilaskeresztesek a német csapatokkal közösen az utcasaroktól utcasarokig előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereggel küzdenek, addig a pincében tovább virul az opportunizmus és a besúgás.

A Naplókra visszatérve a svájci lap szemleírója felidézte, hogy 1943-ban Márai elhatározta: ezután nem ír regényeket a nyilvánosság számára. Ami ezekben az években szigorú “hallgatási programja” eredményeként két naplókötetben születik, az kordokumentum és mestermű ragyogó kereszteződése – írta a NZZ.

A sirály 2008-ban, a Szabadulás 2010-ben jelent meg németül, a Piper kiadónál. 1943-44 között, illetve 1945-ben keletkezett Naplóinak teljes kiadása 2009 óta olvasható német fordításban, szintén a Piper kiadó gondozásában. A naplók ilyen kései felfedezése a német nyelvterület számára “nagy boldogság, de egy kicsit szégyen is” – írta Franz Haas.