Menekültstátust kért Kanadában Kertész Ákos

Menekültstátust kért Kanadában Kertész Ákos – közölte a Kossuth-díjas író sajtóirodája vasárnap az MTI-vel.

hirdetés

“A közösségi portálokon megjelent hír igaz. Kertész Ákos író február 29-én Kanadába távozott, és ott menekültstátust kért” – olvasható a közleményben, amelyben azt írják, hogy az író ellen az Amerikai Népszavában megjelent cikke után “politikai hecckampány indult nem csak a Fővárosi Közgyűlésben, ahol megvonták díszpolgári címét, de kormányzati szinten és a parlamentben is”.

“A kormánypárti sajtó hajtóvadászatot indított ellene, és nyíltan uszította a szélsőségeseket. Ennek köszönhetően állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve, tettleg is inzultálták, az utcán megtámadták, életét veszélyben érezte” – közölték, hozzátéve, hogy ha egy 80 éves író, akit minden a szülőföldjéhez köt, ilyen elhatározásra jut, és ekkora kockázatot vállal, annak súlyos oka van, az eset pedig “sokat elmond arról az országról is, ahonnan egy írónak bármely írása miatt menekülnie kell”.

A közleményben idézik Kertész Ákost, aki közölte: döntését nem Magyarország és a magyar nép ellen hozta, hanem “a jelenlegi kurzus miatt kényszerült” erre a lépésre. Hozzáfűzi, reméli, hogy “egy demokratikus és toleráns, emberséges Magyarországra egyszer még visszatérhet”.

Az Amerikai Népszavában tavaly augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmazott: “a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: “ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ”. De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!”

Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.

Az író szeptember közepén azonban helyreigazította viták kereszttüzébe került nyílt levelének azt az állítását, amely szerint “a magyar genetikusan alattvaló” volna. Helyreigazítását a következő módon fogalmazta meg: “helyesen ilyen mondat nincs”.

A kormány nevében egy interpellációra válaszolva szeptember 12-én Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a parlamentben jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s “amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”. Októberben Orbán Viktor miniszterelnök ugyancsak az Országgyűlésben egy kérdésre válaszolva egyebek mellett úgy fogalmazott: kétségkívül lehangolja az embert, ha egy Kossuth-díjas író “rasszista szamárságokkal traktálja a hallgatóságot”.

A Fővárosi Közgyűlés tavaly szeptember 21-én visszavonta Kertész Ákos díszpolgári címét.