Mindszenty boldoggá avatásáért tartanak ünnepségeket

Mindszenty József hercegprímás boldoggá avatásáért tartanak egyházi ünnepségeket annak alkalmából, hogy 120 éve született a kommunizmus alatt üldöztetést szenvedett bíboros – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-vel.

hirdetés

Március 31-én hálaadó szentmisét tartanak a szombathelyi székesegyházban az évforduló alkalmából. A rendezvény főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lesz, Veres András szombathelyi püspök és az MKPK tagjai pedig koncelebrálnak.

Május 5-én szentmisét és országos könyörgő imádságot tartanak Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért az esztergomi bazilikában. A rendezvény szónoka Carlo Caffarra bolognai bíboros érsek lesz, az MKPK tagjai pedig részt vesznek a misézésben.

A születési évforduló kapcsán a tervek szerint kiállítást is rendeznek Bécsben a bíboros életéről, ezenkívül előreláthatólag teológiai kongresszust is tartanak Mindszenty József és kortársai – vértanú és hitvalló püspökeink címmel.

A közlemény emlékeztet arra, hogy Mindszenty József felemelte szavát a rasszizmus és a zsidóüldözés ellen, és követelte, hogy a nácik és a nyilasok adják fel harc nélkül a Dunántúlt, és ne folytassák az értelmetlen pusztítást. A háború után a svábok kitelepítése ellen és a Csehszlovákiából elűzött magyarok érdekében szólt, valamint ellenállt a sztálinista diktatúra vallást pusztító nyomásának.

Mint írták, “személye jelképpé magasodott: a magyar katolikus közösség és az egész megkínzott és elnyomott magyar nép jelképévé”. Utaltak arra, hogy Mindszenty Józsefet a börtönben lélektanilag és fizikailag is meg akarták törni.
Az MKPK sajtószolgálata rámutat: Mindszenty József születésére emlékezve “akkor lesz hozzá méltó az ünneplésünk, ha ma is tiszteljük történelmünk teljes igazságát, ha Krisztus fényében szemléljük az embert és a világot. (…) Ha hitünk elszántságával utasítunk el minden rasszizmust és nemzetiségi gyűlölködést.”

Mindszenty József 1892. március 29-én született a Vas megyei Csehimindszenten. 1915-ben szentelték pappá, 1944-től Veszprém megyés püspöke. 1944 novemberében a nyilasok letartóztatták, fogságából 1945 húsvétján szabadult ki. XII. Pius pápa ugyanebben az évben Esztergom érsekévé, majd 1946 februárjában bíborossá nevezte ki.

A kommunista Államvédelmi Hatóság 1948 karácsonyán letartóztatta, és 1949 februárjában életfogytiglani fegyházra ítélték, többek között hűtlenség vádjával. Az 1956-os forradalom napjaiban visszanyerte szabadságát, november 4-én azonban az Egyesült Államok nagykövetségén kért menedékjogot, és csaknem 15 évet töltött amerikai diplomáciai oltalom alatt.

1971. szeptember 18-án a magyar hatóságok és a Vatikán megállapodása alapján elhagyhatta az országot, Rómába, majd onnan Bécsbe költözött. A bíboros 1975. május 6-án halt meg az osztrák fővárosban, és Mariazellben temették el. 1990-ben az Országgyűlés rehabilitálta, és végakarata szerint 1991-ben hamvait az esztergomi bazilika kriptájában helyezték el.

Boldoggá avatási ügye Rómában folyik évek óta. 2006-ban az MKPK is hivatalosan kérte boldoggá és szentté avatását.