Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács alakul az érdekegyeztetésre

Átalakul az országos érdekegyeztetés rendszere, miután a parlament hétfőn, a kormánypártok támogatásával, 233 igen szavazattal, 73 ellenében elfogadta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról szóló törvényt.

hirdetés

Az NGTT az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel, és évente legalább négyszer ülésezik majd.

Tagjai az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek és az országos gazdasági kamarák elnökei, a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője, valamint olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyek célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, és amelyek tagjai jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak. Tagjai továbbá a tanácsnak az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, valamint civil szervezetek, a tudomány, ezenkívül a kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak képviselői.

A plenáris üléseken a kormány képviseletében a miniszterek, vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesznek részt.

Az új testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata lesz. A törvény szerint az NGTT a társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma, amely mind a kormánytól, mind az Országgyűléstől független. A tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására jön létre. Működése során a legszélesebb nemzeti konszenzus elérésére törekszik, és figyelembe veszi az Európai Unióban kialakult egyeztetési gyakorlatot – olvasható a jogszabályban.

Az NGTT tagjainak megbízatása négy évre szól, a tanácstagok munkájukért nem részesülnek díjazásban.
Az oldalak soros elnökségi rendszerben látják el a tanács vezetését, a soros elnök az oldalak képviselői közül kerül ki, s az elnökök három havonta váltják egymást.

A törvény rögzíti a tanács feladatait. Eszerint a tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattévő feladatkörében többek között nyomon követi és elemzi az ország társadalmi és gazdasági fejlődését, javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlésnek és a kormánynak az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat. Megtárgyal ezenkívül minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet az NGTT tagjainak kétharmada javaslata alapján a tanács napirendjére tűz.
A jövőben az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek egyeztetése is az NGTT-ben történik.

A törvény szerint a tanács tagjai egységes oldalálláspontokat kötelesek kialakítani, és döntéshozatal esetén minden oldal egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben a tanács szervezeti és működési szabályzata másként nem rendelkezik, az NGTT döntéseit egyszerű többséggel hozza.

A tanács véleményét, állásfoglalásait és ajánlásait a kormány honlapján közzé kell tenni. A tanács az előző évi tevékenységéről minden év március 31-ig jelentést készít, amelyet a kormány honlapján nyilvánosságra hoz, és ugyanezen időpontig a szakminiszter is jelentést készít arról, hogyan hasznosultak a megelőző évben a jogszabályalkotásban a tanács véleményei.

Az NGTT-t az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési bizottságok elnökei, a kormány, illetve a kormánytagok állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérhetik fel, amelynek a tanács köteles 30 napon belül eleget tenni.

A most elfogadott törvény hatálybalépésével a korábbi központi szintű egyeztetési fórumok megszűnnek, az új testület alakuló ülését a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napjáig kell megtartani.

A hétfőn elfogadott jogszabály módosította a Munka törvénykönyvét is, így a kormány rendeletben határozza meg a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot.