Orbánék hálószobáját is lehallgatták

A miniszterelnök támogatja, hogy mindenki megismerhesse és nyilvánosságra hozhassa a rá vonatkozó, állampárti titkosszolgálati adatokat, de álláspontja szerint a diktatúra áldozatait meg kell védeni attól, hogy újra áldozatokká váljanak.

hirdetés

Orbán Viktor ezt a Demokratikus Koalíció politikusának, a független országgyűlési képviselő Vadai Ágnesnek a hozzá intézett írásbeli kérdésére adott válaszában közölte, mellékelve egyebek mellett az ő sikertelen beszervezéséről és felesége, Lévai Anikó megfigyeléséről szóló állampárti dokumentumokat.

Az orbanviktor.hu oldalon közzétett válaszában a kormányfő kifejtette: a diktatúra gépezete “igen vaskos dossziéban” dolgozta fel ellenzéki tevékenységét. Sorkatonai szolgálata első időszaka alatt – idézte fel – megpróbálták őt beszervezni, de visszautasította, így a kísérlet sikertelenül végződött. Később folyamatos megfigyelés alatt tartották feleségével és ellenzéki társaival együtt, titkos nyomozások célszemélyei voltak, és mindenféle titkosszolgálati eszközt bevetettek ellenük: a megfigyelés mellett besúgókat állítottak rájuk, lehallgató eszközöket telepítettek a munkahelyükre, a lakásukba, sőt a hálószobájukba is – elevenítette fel, hozzátéve, hogy bizonyos eszközöket ugyan észleltek, de volt, amiről csak később értesültek, átnézve sok évvel később az erről szóló aktákat.

“Biztosíthatom, ezzel szembesülni, újra átélni azt a fenyegetettséget, nem kellemes élmény – öt, tíz, huszonegynéhány év távlatából sem” – írta Vadai Ágnesnek a miniszterelnök, a Fidesz elnöke.

Orbán Viktor szerint mivel Magyarországon jó ideje mindenki megismerheti a rá vonatkozó dokumentumokat, mindenkinek személyes felelőssége, hogy miként számol el a maga szerepével, tetteivel.

“Igen, támogatom, hogy mindenki megismerhessen és nyilvánosságra hozhasson minden rá vonatkozó adatot” – jelentette ki, jelezve ugyanakkor, hogy eközben a diktatúra áldozatait meg kell védeni attól, hogy újra áldozatokká váljanak. A hallgatások, megfigyelések dokumentációi ugyanis nemcsak politikai információkat tartalmazhatnak a megfigyeltekről, hanem például magánéletük momentumait, érzelmi kapcsolatokat, betegségeket, családi problémákat, amelyeket az érintettek nem akarnak mások tudomására hozni – indokolta, hozzáfűzve: “ehhez joguk van, mivel szabad emberek, amit tiszteletben kell tartanunk”.

Válaszában hangsúlyozta: “mi, rendszerváltók annak idején arra tettük föl az életünket, hogy Magyarországon egyetlen becsületes embernek se kelljen soha többé abban a tudatban élnie, hogy megfigyelhetik, vájkálhatnak a magánéletében, akár az otthonában is lehallgathatják”. A rendszerváltó nemzedéket ezért annak idején “gumibotozták, üldözték és lehallgatták” – idézte fel, kiemelve ugyanakkor, hogy nem adták fel, legyőzték a diktatúrát, így ma már minderről nyíltan lehet beszélni.

A kormányfő leveléhez mellékelt dokumentumok között van a szigorúan titkos értesítés az őt megfigyelő hálózati személyről, a szigorúan titkos jelentés a sikertelen beszervezéséről, felesége megfigyeléséről, ellenzéki tevékenységéről, a lakásukban telepítendő lehallgató berendezésről, a róluk való információkérésről és intézkedési tervről, valamint a Fiatal Demokraták újabb összejöveteléről.

Vadai Ágnes március 21-én fordult írásbeli kérdéssel a miniszterelnökhöz azzal a címmel, hogy van-e köze Orbán Viktornak a múlt rendszer állambiztonsági szolgálatához. Az ellenzéki politikus a dokumentumban azt írta: internetes közösségi oldalakon futótűzként terjed két olyan, állítólag az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származó irat másolata, amelyek komoly kérdéseket vethetnek föl.

Az egyik arról tanúskodik – részletezte -, hogy 1981. szeptember 25-én az állambiztonsági szolgálat megkísérelte úgynevezett társadalmi kapcsolatként beszervezni Orbán Viktor. “Ez a dokumentum föltehetőleg valódi, hiszen korábban Ön is nyilatkozott arról, hogy tettek ilyen kísérletet” – közölte Vadai Ágnes, aki azzal folytatta, hogy a másik, 1989. június 23-án kelt irat azt lenne hivatott bizonyítani, hogy Orbán Viktor az állambiztonsági szolgálat Győri Gábor fedőnevű hálózati személye.

“Az Ön egykori harcostársai, ma politikai ellenfelei közül többen kijelentették: ez a dokumentum hamisítvány. Én azonban úgy vélem, mind Magyarországnak, mind Önnek az az érdeke, hogy a cáfolat az arra legilletékesebb, tehát az Ön részéről hangozzék el” – tette hozzá, majd több kérdést is intézett ezzel kapcsolatban a kormányfőhöz.

A Fidesz-KDNP március 19-i frakcióülésén úgy döntött: felkéri a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozását. A kommunista rendszer bűneit feltáró szakértői testületnek még ebben a parlamenti ülésszakban, vagyis június végéig meg kell alakulnia. A miniszterelnök akkor közölte: a kormány vállalja a kommunista múlt rendezésének jogszabályi előkészítésével kapcsolatos munkát, és azt el is fogja végezni.