Protekcionista hullám Dél-Amerikában

A 2009-es válság mélypontján Luiz Inacio Lula da Silva akkori brazil államfő a latin-amerikai világgazdasági fórumot megnyitva még arra figyelmeztette földrészét: “a protekcionizmus kábítószerként működik: azonnali megkönnyebbülést hoz, de aztán mély depresszióba taszítja áldozatát”.

hirdetés

Két és fél évvel később a formula kiüresedett – írja dél-amerikai áttekintésében a párizsi Le Monde. A földrész kormányai hónapok óta egyre újabb lépésekkel próbálják fékezni a behozatalt. A pénzügyi válsággal és az olcsó termékek özönével szembesülve egyes országok az utóbbi hetekben még gyorsították is az új vámtételek bevezetését, hogy, mint hirdetik, megvédjék a munkahelyeket és a hazai termelést. Ezt a mélyről jövő, mind jobban kirajzolódó irányzatot elítéli a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), mert attól tart, hogy a protekcionista fertőzés átterjed a feljövő piacokra és fékezheti a már amúgy is gyenge gazdasági növekedést.

A legfrissebb példa a Mercosur, a dél-amerikai közös piac országainak december 20-21-i montevideói ülésén hozott döntés a behozatali vámok “átmeneti emeléséről”. Az 1991-ben létrehozott gazdasági szervezet a négy alapító ország, Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay mellett hat társult tagot (Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela) foglal magában. Mint közölték, céljuk az, hogy ellensúlyozzák “a nemzetközi konjunktúra által előidézett kereskedelmi aránytalanságokat”. A gyakorlatban az új vámtételek a Mercosur-övezeten kívül álló térségekből származó 140 terméket érintenek és elérhetik a 35 százalékos mértéket – a WTO által engedélyezett legmagasabb szintet.

A határozat élharcosa Argentína és Brazília volt, ez a két ország vezette az Egyesült Államok és Kína monetáris politikája elleni fellépést. Guido Mantega brazil pénzügyminiszter megfogalmazása szerint az intézkedések “a külföldi termékek inváziója elleni erősebb összefogást” szolgálták. A brazil kormány erős embere szerint a nemzeti valuta aránytalanul felértékelődött a dollárral és a jüannal szemben és így az ország valóságos “ostromállapotot” él át. Ez a hangnem divatossá vált a földrész főbb országaiban.

Az autóipar, a textilipar, az elektronikai és más iparágak hagyományos szereplői az árfolyamok kedvezőtlen alakulására hivatkozva elítélik a “illojális” külföldi konkurenciát. Szembesülve az olcsó kínai áruk számos dél-amerikai iparágat sújtó versenyével a helyi vezetők nem hagyhatták figyelmen kívül a hazai tiltakozást – írta a John Price elemző a Latin Trade című gazdasági lapban.

Az ellenlépések sorát 2011 januárjában indította el Argentína. Több hónapos tétovázás után Cristina Kirchner kormánya bejelentette, hogy 600 vállalat számára behozatali engedélyhez köti az importot. A cél az volt, hogy lassítsa és korlátozza termékeik argentínai forgalmát. Ez a protekcionista politika az autóipartól és a háztartási gépektől egészen a könyvekig a legkülönbözőbb szektorokat érinti.

A korlátozások következtében számos termékből hiány alakult ki, miközben a főváros raktárai megteltek olyan árukkal, amelyek behozatalát nem engedélyezték. Másfelől, emlékeztetnek a hazai hatóságok, a korlátozások arra késztették a Blackberryjéről ismert kanadai RIM céget, hogy összeszerelő üzemet nyisson az ország déli részében. Ebben a térségben a munkaerő ára tízszerese a kínai bérszintnek. Néhány hónappal korábban a Motorola, Nokia és a Samsung is hasonlóan járt el.

2011 nyarán Argentína és Brazília egyaránt erősítette a határellenőrzést és a dömpingellenes pénzügyi intézkedéseket. Brazília a maga részéről a textilipari behozatalt korlátozta ilyen eszközökkel.

Ugyanebbe az irányba mutat Dilma Rousseff brazil elnöknő döntése, amellyel a Vale bányaipari óriásvállalat élére Murilo Ferreira személyében új elnököt állított azzal, hogy “vegye jobban figyelembe a nemzeti érdeket”. Elődjét, Roger Agnellit “a piac érdekeihez túl közel álló” személyiségnek tartották. A leglátványosabb protekcionista lépésre azonban szeptemberben került sor, amikor Brazília bejelentette a vámok 30 százalékos emelését mindazokra a külföldi gépkocsikra, amelyek nem származnak legalább 65 százalékban a Mercosur országaiból.

Az ázsiai exportőrök által hevesen ostorozott döntést Guido Mantega azzal magyarázta, hogy meg kell fékezni “a külföldi gépkocsik invázióját”. Januártól augusztusig az importált autók forgalma 35 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, miközben a hazai gyártmányú gépkocsik eladása csak 2,2 százalékkal nőtt – magyarázták.

Tatiana Prazeres brazil külkereskedelmi államtitkár asszony azt hangsúlyozta a Le Monde-nak, hogy szigorúan betartották a WTO előírásait. A Mercosur-országok lépései szerinte “átmeneti reagálást jelentettek a romló piaci helyzetre, éppen abból a célból, hogy elkerüljék a válság továbbterjedését”. Brazília, a dél-amerikai óriás olyan vám bevezetését is tervezi, amely figyelembe veszi a származási ország pénzének leértékelődését – ez értelemszerűen a kínai jüanra utalna. Egyben pedig arra is módot adna, hogy a kereskedelmi protekcionizmust monetáris protekcionizmussal tetézze – írja a Le Monde.