Sarokcsavarral a bokasüllyedés ellen

A láb mindig kéznél, sőt, szem előtt is van. Nem mindegy tehát, mennyire ápolt és egészséges. Kiábrándító a nyitott szandálból kikandikáló gombás köröm és a repedezett sarok éppúgy, mint a már-már gágogó lúdtalp – efféle látvánnyal senkit nem veszünk le a lábáról.

hirdetés

Így ősszel pedig, amikor előkerülnek a zárt cipők, felettébb kellemetlen és roppant fájdalmas is lehet bármiféle láb-deformitás: bütyök, kalapácsujj és társaik. Gyógyításuknál a megelőzésük lenne egyszerűbb, ám e téren még vannak hiányosságaink. Ma, amikor csak kevesen tudnak nagy lábon élni, viszont sokaknak kell több lábon állniuk, hogy talpon maradjanak, nos, akkor a szó szoros és átvitt értelmében is nagy teher hárul e testrészünkre.

– A lábunk iskoláskorunkra alakul ki teljesen, addig folyamatosan változik, erősödik az izomzata. Ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön, a szülőknek sok mindenre oda kell figyelniük – magyarázza dr. Szabó István ortopéd sebész, sportorvos. – Noha a szülői büszkeséget nehéz kordában tartani, nem érdemes felesleges kockázatot vállalni. Márpedig ezt teszi, aki sürgeti, hogy kisgyermeke mielőbb lábra álljon vagy járni próbáljon. Mindenkinek megvan a saját fejlődési üteme, s a kisbaba pontosan érzi, mikor alkalmas az izomzata arra, hogy fölálljon.

– Később, gondolom, a cipőválasztás lesz kulcskérdés. Milyen a jó lábbeli?
– Az első időkben semmiképpen se legyen talpbetétes, az ugyanis passzívan alátámasztja a boltozatot, ezáltal nem engedi, hogy az izomzat fejlődjön. Inkább olyan cipőt válasszunk, amelyik a sarokcsontot egyenes állásban megtartja. A sarokcsont a kulcsa az egész boltozatfejlődésnek: ha egyenes állásban van, akkor normális a láb boltozata. Az a jó cipő, amelyik megtámasztja a sarkot és kissé kifelé lejt a talpa a sarokrésznél, nem túl szűk az eleje, s a gyermek lábánál sem nagyobb több számmal csak azért, mert „úgyis hamar kinövi”. Magam is tapasztalom, hogy a cipővásárlás küzdelmes dolog, mert az anyuka mindig szép cipőt akar, az odafigyelő apuka meg inkább jobb cipőt szeretne. Ráadásul a kislányok már óvodás korukban elkezdenek „nőiesedni”, és akármilyen cipőt nem hajlandók fölvenni. S hol van már ilyenkor az atyai szigor?!

– Valóban érdemes nyáron a fűben mezítláb szaladgálni, vagy csak úgy hisszük, hogy ez jó a lábunknak?
– Valóban érdemes, ugyanis az egyenetlen (füves, homokos, kavicsos) talajhoz a lábnak folyamatosan alkalmazkodnia kell, s ez fejleszti az izomzatot. Akárcsak a lábtorna: a lábujjhegyen, a sarkon vagy a külső talpélen járás. Nagyszerű móka, ha babot vagy papírgalacsint szórunk a földre, és a gyerkőcnek azt a lábujjaival kell összeszednie – ám ez csak akkor szokott működni, ha magunk is részt veszünk a játékban. Az Achilles-ín nyújtása is fontos, mert annak feszessége rossz irányba húzva bedönti a sarokcsontot, így elősegíti a lúdtalp kialakulását, illetve megmaradását.

A lúdtalp: népbetegség

– A lúdtalp bármikor kialakulhat. Erre nézve több veszélyes időszak van az ember életében: az egyedfejlődés eleje, ha nem fejlődik ki rendesen a láb. Utána elérkeznek különböző terhelési időszakok: amikor iskolába kezd járni a gyerek, és nehéz táskát hord, vagy extrém igénybevételt követelő sportot űz annak ellenére, hogy esetleg nincs meg hozzá a megfelelő izomzata. Aztán jön a felnőttnek a strapás álló munka, de az sem jó, ha a sok üléstől elgyengül az izomzatunk (iskola, ülő munka). Idősebb korban ez amúgy is bekövetkezik, mert hát az élet ránehezedik az ember lábára is. Magyarországon a mozgáskultúra sajnos nem elég fejlett: rendszertelenül sportolunk és keveset, ráadásul túlsúlyosan, s ha belevágunk, nekiesünk, mint tót az anyjának, vagyis nem szánunk elég időt a bemelegítésre, nyújtásra és levezetésre. De ez épp nincs összefüggésben a lúdtalp kialakulásával.

– Miként orvosolható a bokasüllyedés?
– Gyermeknél, felnőttnél másként. Hatéves kor alatt nem javaslunk hagyományos lúdtalpbetétet, először lábtornával, megfelelő cipővel, illetve cipőbe helyezett sarokékkel próbálkozunk. Ha ez eredménytelen marad, és a gyermek nem bírja a terhelést, térd-, lábszár- vagy derékfájdalom jelentkezik nála, és nincs javulás, akkor, és csak a legvégső esetben jöhet a műtéti beavatkozás. Létezik egy nagyon ötletes eljárás, az úgynevezett calcaneostop, amikor 1-1,5 cm-es metszéssel, egy kis csavar segítségével egyenes állásba hozzuk a sarkat. A csavar vége olyan helyre kerül a lábban, ami tele van érzőideg-végződéssel, ez az érzet jut el az agyba, s állítja be szép fokozatosan a láb egyenes állását. Ez amolyan sikerműtét, a betegek legnagyobb része, miután az egyik lábát megoperáljuk, kéri a másikon is a beavatkozást. A felnőttkori lúdtalp már sokkal bonyolultabb. Következménye lehet a bütyök kialakulása, vagy épp a kalapácsujj – ez alapvető statikai lábdeformitás, ezeknek többféle műtétje lehetséges, de csak akkor operáljuk, ha lúdtalpbetét vagy gyógycipő viselése ellenére is megmarad a fájdalom, s a beteg nehezen viseli a cipőt. Amikor nem ezeket a deformitásokat operáljuk, hanem magát a lúdtalpat, akkor egyenes tengelybe hozzuk a lábat akár csontátvágással, akár ízületi merevítéssel, akár ín-áthelyezéssel.

Milyen a jó cipő?

– Nem szűk, s a lábujjaknak elég mozgásteret biztosít, elég hosszú, vagyis nem tör, jól szellőzik, és tartja a sarkat. A pár éve megjelent domború talpú cipőkkel jók a tapasztalataim, sokat javítanak a betegek állapotán, csökkenthetik a panaszokat, a fájdalmat. Nem sportra találták ki, hanem mindennapi viseletre, de a sportolás is elképzelhető. Megpróbáltam futni benne, de az brutálisan nagy erőpróba, hihetetlen lábizomzat-kondi kell hozzá.

– A bokasüllyedés más betegséget is magával hoz.
– Ha a lúdtalp miatt kialakul a rossz testtartás, az gerincpanaszt, lábszár- vagy térfájdalmat is okozhat. Gyermekeknél a térd fejlődését is kóros irányba befolyásolhatja, X-láb alakulhat ki. Lúdtalp miatt az egész alsó végtag, medence és gerinc statikája, biomechanikája megváltozhat, amely magyarázza az összetett panaszokat, az ízületek kopásáról már nem is beszélve. Érdemes tehát odafigyelnünk a lábunkra, mely egy egész életen át szolgál minket, mégsem vagyunk elég hálásak neki ezért.

  • balog ibolya

    nekem nagyon komoj bika süjjedésem van 45 éves vagyok ugymond normális szülök hijján gyerekkoromban amikor még lehete volna kezelni senki nem törödött vele ma már nagyon fáj az évek szaporodásával az én bokám tellessen elsimul örök életemben fájt de már évek ota megmered a bokám amikor egész napot talpon ledolgozok jelenleg pl .almát szedek létrárol had ne mondjam hogy a falat fogom amikor menni kell este évekkel ezelött voltam orvosnál nem sok értelme volt annyitt modott a doki betétre van szükségem se lenem filmezte semmit nem csináltam hiába montam hogy megmered a betétes lábbelit meg egyszerüen nem birom elviselni annyira fáj …mi lessz velem most még amikor megmered nehezen kapaszkodva elindulok és lassan beindul de én attol félek ahogy haladok egy 1o éven belül nem indul be mi lesz velem mankokra jutok mit lehet ezzel tenni viszonylag én még fiatal vagyok még majnem ennyit kellenének a lábaim amenyit eddig használtam öket . Tisztelettel

  • Ködöböcz Árpád

    Jó napot:
    Nekem elég komoly bokasülyedésem van ami valójában nem fáj de esztétikai szempotból, nagyon is zavar .tekintettel a későbbiekre szeretném megoldani ezt a problémát.
    Ebben kérek segitséget.
    Előre is köszönöm .
    További szép napot