Stabilitás, hitelesség? IMF-megállapodást, minél előbb!

Magyarország pénzügyi stabilitása és a hitelesség visszaállítása miatt is minél előbb meg kell állapodni az EU/IMF párossal – sürgette a szerződés aláírását Chikán Attila, volt gazdasági miniszter, Kupa Mihály és Oszkó Péter volt pénzügyminiszter kedden, a Világgazdaság napilap által szervezett budapesti konferencián.

hirdetés

Recessziós spirálba került Magyarország, idén biztosan nem lesz növekedés, a jövő év pedig bizonytalan – mondta Kupa Mihály, aki szerint talán még nagyobb baj, hogy lefagyott a pénzügyi közvetítői rendszer. Az Antall-kormány pénzügyminisztere a jelenlegi kormány kiszámíthatatlan pénzügyi politikáját kritizálta, sürgetve a bankadó azonnali megszüntetését.

A hitelezés attól nem fog megindulni, hogy az állam beszáll abba a Takarékbankba, amely a hitelpiac néhány százalékát képviseli – tette hozzá.

A gazdasági növekedés Magyarországon elképzelhetetlen az elhanyagolt agrárium és élelmiszeripar fejlesztése nélkül – mondta Kupa Mihály.

A gazdasági helyzet nem ad okot optimizmusra, Magyarország a lassú lecsúszás állapotába került – értékelt Chikán Attila. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint akkor van esély a növekedésre és az ország versenyképességének javítására, ha a kormány a reálgazdaságra, a kutatás-fejlesztésre és az innováció erőteljes támogatására koncentrál.

A kkv-szektor támogatása csak papíron létezik, és a klaszterek kialakítása sem élvez támogatást – jelezte a Budapest Corvinus Egyetem professzora. (A klaszterek önálló cégek együttműködését segítik, amelyek ugyanabban az ágazatban dolgoznak, és területileg közel állnak egymáshoz).

Az elmúlt 12 év alapvető problémája, hogy a rövid távú politikai érdekek mindig felülírják a gazdaság és a politika hosszú távú érdekeit – magyarázta Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere ezt azzal illusztrálta, hogy a politika könnyebben “eladja” az embereknek a banki különadót, mint a nyugdíjkorhatár emelését.

Oszkó Péter szerint gazdasági növekedést ma nem lehet a fogyasztás élénkítésével elérni, ezért volt hibás döntés az egykulcsos szja bevezetése. Helyette a kínálati oldalra, azaz a reálgazdaságra kellene összpontosítani, amelyet a járulékok csökkentése, a kutatás-fejlesztési politika és az innováció támogatása segíthet.

Chikán Attila is beszélt a politika és a reálgazdaság összefüggéséről, véleménye szerint a gazdasági növekedés, a jövő az üzleti szféra kezében van, mert a politikai szférában és az értelmiségben nem lehet bízni, mert nem képesek az együttműködésre.