Szájer: Magyarország nem fogadja el a Velencei Bizottság véleményét

Magyarország nem tudja elfogadni a Velencei Bizottság által az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott véleményt – közölte blogbejegyzésében Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának elnökhelyettese.

hirdetés

Mint írta, a kormány megbízásából ő és Gulyás Gergely országgyűlési képviselő képviselte Magyarországot az Európa Tanács által életre hívott jogi szakértői testület velencei ülésén.
“A határozat tervezetének szövegét már korábban kiszivárogtatták, és azon az ülésen megtett érdemi észrevételeim ellenére lényeges módosítás nem történt” – közölte Szájer József.
A fideszes EP-képviselő felhívta a figyelmet arra: a Velencei Bizottság elismeri, hogy az új alkotmány biztosítja a jogállamiság és az emberi jogok garanciáit, és azt, hogy Magyarország demokrácia. Üdvözlik, hogy Magyarország – a térségben utolsóként – új, demokratikus alkotmányt fogadott el.

A harmincoldalas jogi dokumentum – állapította meg Szájer – részletesen elemzi az új alkotmány szövegét, és számos észrevételt, javaslatot tartalmaz. Az EP-képviselő megjegyezte: a Velencei Bizottság határozatainak jogilag kötelező ereje nincs, a szöveg és az ajánlások véleményt fejeznek ki, az abban megfogalmazottak külön kötelezettségeket nem rónak Magyarországra.

Szájer szerint a határozat tisztáz több, az elmúlt hónapokban a nemzetközi sajtóban, a európai fórumokon, vagy a magyar ellenzék részéről megfogalmazott kritikát. Elismeri, hogy a jogalkotó joga az alkotmány bevezetőjének meghatározása, hivatkozás a magyar történelem és alkotmánytörténet kiemelkedő eseményeire. Cáfolja, hogy az Alaptörvény magzati élet védelmével vagy házassággal kapcsolatos rendelkezései közös európai vagy nemzetközi szabályokba ütköznének.

A Velencei Bizottság határozata – folytatta Szájer József – számos ponton kritikai észrevételeket is megfogalmaz.

“Ezek egy része Magyarországon olyan szabályokat kér számon, amelyek számos más európai országban sem részei az alkotmánynak. Más esetekben olyan pontokon fogalmaznak meg bírálatot, amelyek a jelenleg még hatályos alkotmányban is benne vannak. Ez annak eredménye, hogy a határozatot előkészítő bizottság viszonylag kevés ismerettel rendelkezik a tényleges magyar jogi szabályozásról. Gyakran az új alkotmány szövegét a magyar jogrendszerből kiszakító értelmezésük vezet sommás kritikához vagy éppen tévedéshez” – írta a magyar EP-képviselő.

A blogbejegyzés kitért arra, hogy a Velencei Bizottság a tényleges életfogytiglani büntetés ellen is éles kritikát fogalmazott meg. Ebben a tekintetben viszont Szájer szerint a magyar kormányt “köti annak a majdnem egymillió magyar polgárnak a nemzeti konzultációs kérdőíven megfogalmazott egyértelmű véleménye, hogy a legsúlyosabb ember elleni erőszakos bűncselekmények egyes elkövetőit nem szabad visszaengedni a társadalomba, kizárólag az államfő kegyelmezési joga a kivétel”.

Szájer József megítélése szerint a Velencei Bizottság az alkotmány részletes elemzése során nem tudta kivonni magát “a magyar alkotmánnyal szemben az elmúlt időszakban kibontakozott ideológiai célzatú támadások hatása alól”. Úgy látja, hogy több esetben azért fogalmaznak meg aggodalmat, mert az alaptörvény szövegének helytelen vagy korlátozó értelmezése vezethetne jogsérelemhez. Máskor azon aggódnak, hogy bizonyos pontok hiánya – például a halálbüntetés tilalma – azt jelenti, Magyarország nem teljesíti nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Szerinte ezek rosszhiszemű értelmezések, “hiszen azt minden ország maga dönti el, hogy milyen formában és szinten cikkelyezi be nemzetközi vállalásait”.

Szájer József beszámolt arról, hogy javaslatot tett több, a jelentésben szereplő súlyos, vagy értelemzavaró hiba kijavítására, de ezeket a Velencei Bizottság figyelmen kívül hagyta. Így szerinte a testület “teljesen félreérti a sajtószabadságra vagy a nemzetiségek jogaira vonatkozó szabályozást”. Az alaptörvényi szöveg ezeket ugyanis alanyi jogként rögzíti, a Velencei Bizottság viszont államcélként értelmezi a szöveget, ami – írta Szájer – “a magyar alkotmányos jogi szóhasználat nem ismeréséből fakad”.