Százhat egyéni választókerületet javasol a Fidesz-KDNP

Százhat egyéni országgyűlési választókerületet és kilencvennégy, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol a Fidesz-KDNP – jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az alkotmányügyi bizottság ülésén.

hirdetés

A politikus a kormánypárti frakciószövetségnek az új választási rendszerről szóló elképzeléseit ismertetve – hangsúlyozva, hogy azok nincsenek kőbe vésve – közölte: indítványozzák, hogy egyfordulós, vegyes, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló választási rendszer jöjjön létre. Az egyéni jelöltre leadott szavazat melletti listás voks esetében a választópolgár eldönthetné, hogy az országos listára vagy a nemzetiségi-kisebbségi listára szavaz-e. (A területi listák – mint az már korábban kiderült – megszűnnének.) Újdonság ugyanis, hogy míg jelenleg csak egy választói névjegyzék létezik, addig a jövőben három lenne: a magyarországi választásra jogosultak névjegyzéke, a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkezők névjegyzéke és egy nemzetiségi névjegyzék. Mindez újabb kérdéseket nyit meg, így például azt, hogy a névjegyzékbe hogyan kerül be valaki – tette hozzá.

Az egyéni választókerületek kialakításánál az egyik fő szempont a mostani szisztéma aránytalanságának felszámolása – utalt a frakcióvezető az ezt kimondó alkotmánybírósági döntésre. Hangsúlyozta, javaslatuk célja, hogy az egyes egyéni kerületben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben és csak megfelelő alkotmányos indokkal térhessen el egymástól. Az egyéni választókerületek száma a jelenlegi 176 helyett 106 lenne. A határaik nem léphetnék át a jelenlegi megyerendszer határait, kialakításuknál pedig figyelembe kellene venni a népesség, a nemzeti kisebbségek számarányát, a regisztrált állampolgárok számát, a földrajzi, közigazgatási és “netán” történelmi határvonalakat és szempontokat is. A számok meghatározásánál alapul vették azt a velencei bizottsági véleményt is – folytatta -, amely szerint az egy képviselői helyre jutó választópolgárok száma tekintetében a választókerületenkénti eltérés nem haladhatja meg a 10 százalékot, és semmiképpen sem lépheti túl a 15 százalékot. Ezen számoktól az eltérés csak a kisebbségek érdekében vagy szórványosan lakott települések, területrészek területi egységének megtartása érdekében lenne lehetséges. A képviselői helyek elosztásának rendszerét legkevesebb tízévenként felülvizsgálnák – ismertette, közölve, hogy az országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumok száma 94 lenne, s így létrejönne a jelenlegi 386 helyett a 200 tagú parlament.

Lázár János az egyéni választókerületi jelöltté válás tervezett szabályairól azt mondta: a jelenleg szükséges 750 ajánlószelvény kevés lenne az új szisztémában, hiszen várhatóan nőni fog a kerületek nagysága. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez a korábban napvilágot látottak szerint – 1.500 ajánlószelvény – emelkedik. Országos listát azok a jelölőszervezetek állíthatnának, amelyek legalább 9 megyében és Budapesten, összesen 27 egyéni választókerületben jelöltet tudtak állítani. Az ötszázalékos küszöb megmaradna, közös lista esetében ez 10, kettőnél több párt által állított közös lista esetében pedig 15 százalék lenne.

A töredékszavazat-számításról közölte: kompenzációs javaslatuk szerint az országos listán mandátumot szerző pártoknak vagy kisebbségi jelölőszervezeteknek az országosan összesített töredékszavazatait hozzá kellene adni az országos listára leadott szavazatokhoz. Önálló országos listát állító jelölőszervezetek önálló egyéni választókerületi jelöltjére leadott töredékszavazatainak összesített számát kellene hozzáadni az önálló listára leadott szavazatokhoz.

A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli választói névjegyzékben szereplő határon túli magyar állampolgárok csak a magyarországi országos listára szavazhatnának. Esetükben regisztrációra lenne szükséges, és lehetőség lenne levélben szavazni – fejtette ki.

A magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatos kormánypárti elképzelések szerint a nemzetiségeknek nem kellene egyéni jelölteket állítaniuk ahhoz, hogy nemzetiségi listájuk lehessen. Létrejönne az említett nemzetiségi névjegyék. Esetükben nem lenne szükség ötszázalékos küszöbre, ajánlószelvényre, de regisztrációra igen. A nemzetiségi választópolgár az egyéni választókerületi voks mellett eldönthetné, hogy az országos pártlistára szavaz vagy a kisebbségének listájára.
A kisebbségi választói névjegyzékben szereplő 1.500 állampolgár ajánlása lenne szükséges az adott kisebbségilista-állításhoz.

Megfontolandónak tartják – mondta – a “kedvezményes mandátumot” is, vagyis azt, hogy az országos listáról megszerezhető mandátumhoz szükséges vokshoz képest kevesebb is elegendő legyen ahhoz, hogy a nemzetiségi listáról a parlamentbe kerüljön valaki – mondta a frakcióvezető. Ha a kisebbségi lista nem kap mandátumot a kedvezménnyel együtt sem, akkor úgynevezett kisebbségi szószólók kerülhetnének az Országgyűlésbe, akik a szavazati jog gyakorlásán kívül minden parlamenti joggal rendelkeznének.