Százmilliós károkat okoznak évente az orvvadászok

Felbecsülhetetlen eszmei értékű és több száz millió forintos anyagi kárt okoznak a vadorzók és orvvadászok évente az országban; szakemberek szerint e cselekmény visszaszorításában sokat segíthetne, ha szabálysértés helyett bűncselekménynek minősítenék, és szigorítanák a kiszabható büntetést. Az orvvadászokra a múlt héten Magyarlukafa közelében elkövetett gyilkosság irányította a figyelmet.

Az MTI által készített – a jelenség gazdasági vonatkozásait vizsgáló – körkép szerint ma jellemző a “megélhetési”, valamint az üzleti célú vadorzás, orvvadászat is; az előbbi elkövetői többnyire hurkokkal és kutyákkal “dolgoznak”, míg az utóbbiak jól szervezettek és a legmodernebb technikai eszközöket – például éjjellátó, GPS – alkalmazzák. A fegyveres cselekményeken belül meg kell különböztetni a teljesen illegális, valamint a “belső orvvadászatot”, amikor egy területen jogosan tartózkodó vadász folytat orvvadászatot.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, a vadorzásnak és az orvvadászatnak csak az 5-10 százalékára derül fény, s mivel jogszabályba ütköző cselekményekről van szó, nagyon nehéz megbecsülni az okozott kárt is, ami bizonyosan több százmillió forintra tehető. Hozzátette, az orvvadászat és a vadorzás elsősorban a nagyvadállományt érinti. A kár értékét nemcsak az ellopott hús, hanem az állatok tenyészértéke és a megölt állat agancsának, szarvának, agyarának, azaz a trófeának az értéke is növeli.

Az elnök közölte, az éves legális teríték további legalább 10 százaléka kerül az illegális elejtést végzők kezére. Egy nagyobb, 10 kilogramm fölötti agancsú gímszarvas bika elorzása többmilliós kárt is okozhat a vadásztársaságoknak. Az orvvadászok sokszor nagy tenyészértékű állatot hurkolnak vagy lőnek meg, azért, hogy vadhúshoz jussanak, melyet orgazdáknak vagy vendéglőknek adnak el.

A vadban az egyik leggazdagabb megyének számító Somogyban több fővadász is arról számolt be, hogy évtizedek óta megszokott jelenség az orvvadászat, becslések szerint a kilőhető vadak tíz százalékával károsítják meg a vadásztársaságokat. Akad, aki szerint megjelent az “adrenalinvadászat” is, amikor kifejezetten illegális vadászatra viszik a dupla izgalmakért jó pénz fizető megbízót.

Török Istvánnak, a Tuskósi Vadászegyesület fővadászának tapasztalatai szerint a legtöbb orvvadász fegyverviselési engedéllyel és vadászvizsgával is rendelkezik, vagyis orvvadászó vadász. Sólyom Krisztián, a Hubertus Agráripari Bt. vadászati ágazatvezetője szerint nőtt a fegyverrel és a hurokkal történő orvvadászatok száma is az utóbbi időben.

Tolna megyében mindennapos az orvvadászat – mondta Király István, az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetének titkára. Becslések szerint az orvvadászok által elejtett nagyvadak száma legalább fele a megyében legálisan elejthető, több mint tízezer nagyvadnak, de vannak térségek, ahol ugyanannyi vad esik áldozatul az orvvadászatnak, amennyi a kilövési tervekben szerepel. Többnyire hurokkal, illegálisan tartott fegyverekkel ejtik el a vadakat, és jelentős a “belső orvvadászat”, amikor a vadásztársaságok tagjai lövik ki és lopják el a vadat.

A 64 vadászterületre osztott Tolna megyében az állatok vadgazdálkodási értékét figyelembe véve itt több száz millió forintos kárt okoznak az orvvadászok.

Baranyában több tízmillió forint évente a kár – mondta Gondos Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetének titkára. A hatvan vadásztársaság fele időről időre arról számol be, hogy évente egy-két millió forint körüli káruk származik az orvvadászok miatt. A jelekből ítélve az eltulajdonított vadak száma az utóbbi években emelkedett, de csak a “megélhetési orvvadászok” dolgoznak nagyobb intenzitással.

Hirdetés