Székely történelmi zászlósort mutattak be Csíksomlyón

Tizenhét székely történelmi zászlót mutattak be Csíksomlyón az idei Ezer Székely Leány Napja alkalmából. Csíksomlyón minden év júliusának első szombatján tartják az Ezer Székely Leány Napja hagyományos rendezvényt, amelyet a székely népviselet és a katolikus vallás megőrzésének szándéka hívott életre 1931-ben a szociális nővérek kezdeményezésére. Az évek során a rendezvény igazi mozgalommá terebélyesedett. A második világháború után ugyan betiltották, de az 1989-es rendszerváltást követően ismét minden esztendőben megszervezik.

“Az Ezer Székely Leány Napja múltunk megismerését és kultúránk ápolását szolgálja” – fogalmaztak a rendezvényt egykor elindító szervezők. Köztük volt Domokos Pál Péter volt csíkszeredai gimnáziumi tanár, később Budapesten élő néprajzkutató, neki tulajdonítható az 1931-ben lezajlott első találkozó jelmondata: “Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk”. Ezt az elvet időszerűnek tartják az idei rendezvény szervezői is, nevezetesen az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda város és Hargita megye önkormányzata.

A megyeháza előtt kezdődött az ünnep a megyei önkormányzat által létrehozott Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjai – történészek és heraldikusok – által rekonstruált történelmi zászlósor bemutatójával. E munkacsoport kutatómunkájának eredményeként sikerült rekonstruálni az egykori székely nemzeti zászlót, amelyet nemrég Hargita megye saját lobogójának nyilvánított.

A találkozó résztvevői a két Somlyó hegye közti nyeregbe – a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklat színhelyére – vonultak ki, ahol az ünnepi szentmisét követően mintegy 800, székely ruhába öltözött fiatal mutatta be a szülőfalujára, néprajzi tájegységére jellemző műsorát.

hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés