Több jogkört ad a kisebbségeknek az új törvény

Jövő év január elsején léphet hatályba a magyarországi nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény, a jogszabály tervezete rendszerezi a nemzetiségek alapvető jogait, az eddiginél pontosabb szabályozási keretet biztosít önkormányzataik választására, működésére és gazdálkodására; erősödnek az anyanyelvi jogok, közösségi nemzetiségi jognak tekinthetők a történelmi hagyományok, a nyelv, a kultúra ápolása és gyarapítása – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium -(KIM) sajtófőosztálya az MTI-vel.

hirdetés

A közlemény kitér arra is, hogy a jogorvoslati garanciák megjelenésével a kisebbségi önkormányzatok törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzése is megoldottá válik.

A KIM kommünikéje szerint “célegyenesbe került a magyarországi kisebbségek helyzetének szabályozása és egy átláthatóbb szabályozás megteremtése a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény tervezetének megalkotásával.” Mint írják, az erről szóló előterjesztés rendszerezi a nemzetiségek alapvető jogait, az egyéni és közösségi jogokat, bővíti és pontosítja az értelmező rendelkezéseket, meghatározza az oktatási, kulturális jogokat, és részletesen szabályozza a médiajogokat.

Hangsúlyozzák, hogy a szaktárca széles körű társadalmi párbeszéd és egyeztetés után, valamint az új alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően készítette elő a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény tervezetét. Elfogadása után a törvény az alaptörvénnyel egy időben, 2012. január 1-jével léphet hatályba.

A társadalmi párbeszéd 2010 augusztusában kezdődött, ezzel párhuzamosan folyamatosan egyeztettek az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel – emlékeztetnek, hozzátéve, nyáron a minisztérium stratégiai partnerségi megállapodást kötött mind a tizenhárom országos kisebbségi önkormányzattal.

A törvénytervezet értelmében egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A jogszabálytervezet szerint erősödnek az anyanyelvi jogok, és pontosabbá válnak az anyanyelvi névhasználat szabályai is. Arról is rendelkezik a törvényjavaslat, hogy a népszámlálási adatokat veszik alapul egyes nemzetiségi jogok gyakorlásánál. A tervezet meghatározza, hogy közösségi nemzetiségi jognak tekinthetők a történelmi hagyományok, a nyelv, a kultúra ápolása és gyarapítása, a közösségi névhasználat, a nemzetiségi földrajzi nevek használata. Ide tartoznak továbbá a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.

Rendelkezik az előterjesztés a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. A jogszabálytervezet egyértelművé teszi a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények átvételének-átadásának szabályait, és rendezi az országos kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartásának részleteit. Új elemként jelenik meg a tervezetben a médiajogok részletes szabályozása.

Az előterjesztés visszahozza az átalakult nemzetiségi önkormányzatok jogintézményét (helyi autonómia) , és újraszabályozza a nemzetiségi jelöltek kedvezményes mandátumát (arányos pozitív diszkrimináció alkalmazása). Magában foglalja a nemzetiségi választás szabályait is, úgy, hogy az eljárásjogi szabályok változatlanul a választási eljárásról szóló törvényben maradnak. A nemzetiségi képviselők választása a jogszabálytervezet szerint a jövőben a helyi önkormányzati választással egy napon történik, minden nemzetiség létrehozhat országos önkormányzatot, de a megyei (fővárosi) nemzetiségi önkormányzat-választás feltételhez kötött lesz. A tervezet rögzíti, hogy a jövőben csak olyan településeken lehet helyi nemzetiségi választást tartani, ahol egy nemzetiségnek valós közösségi háttere van, és ezt olyan névjegyzékkel tudja igazolni, amelyen legalább 30-an szerepelnek.

Az előterjesztés rögzíti, hogy az új nemzetiségi önkormányzatok önállóan gazdálkodó jogi személyként működnek a jövőben, így költségvetésük tervezése és gazdálkodásuk áttekinthetővé válik, a jogorvoslati garanciák megjelenésével pedig törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. A tervezet a helyi nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat “jelenleg nem zökkenőmentes együttműködését” pontosabban, részletesebben szabályozza.

Mint írják, a jogszabály egyik kiemelt célja a fiktív nemzetiségi civil szervezetek kiszűrése, ezért visszaéléseket csökkentő elemeket vezet be. Ezek között említik az ajánlás gyűjtésének bevezetését, a jelölti nyilatkozat szabályainak szigorítását, a kultúra, nyelv, hagyományok ismeretének feltételként történő előírását. Emellett kizáró ok lesz további kisebbség képviselete – teszik hozzá, hangsúlyozva, hogy ezek következtében erősebb legitimitású, tényleges közösségi háttérrel rendelkező nemzetiségi önkormányzatok alakulhatnak.

Az észrevételeket 2011. november 14-én 12.00 óráig várják az antal.paulik@kim.gov.hu és a erika.asboth.molnarne@kim.gov.hu e-mail címekre.