Bizakodnak a szakemberek: újra több a béka Orfűn és Sikondán

Az idén – a korábbi számok alakulása alapján – nem szervezett a lakosság bevonásával békamentést a Magyar Madártani Egyesület (MME), az alacsony egyedszám miatt nem látták szükségesnek. Mostani hírlevelükben azonban örvendetes híreket közöltek: egyértelműen növekedett a varangypopuláció.

hirdetés
Uránia Mozi

A békák tavaszi mentését idén is a hagyományos helyszíneken, Orfűn és Sikondán
szervezték meg a szakemberek. A sikondai tavaknál a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával folyt a munka. Itt terelőhálók nem lettek kifeszítve, hanem a kora esti órákban folyamatos járőrözés során gyűjtötték össze a békákat.

A vándorlás időszakában a tavalyihoz hasonló számú békát, összesen 161 példányt mentettek, ami azonban nem tükrözi a tényleges mennyiségi viszonyokat.

A kijárási tilalom miatt ugyanis este 8 óra után a járőrözésre nem volt szükség, mert minimálisra csökkent a járműforgalom. A késő esti órákban ezért már gond
nélkül átcammoghattak a varangyok az úttesten. A szaporodni igyekvő békák száma a mentett egyedszámnak akár a többszöröse is lehetett.

Az orfűi tavaknál még kedvezőbben alakult a helyzet. A közlekedési utak mentén kifeszített
terelőhálók mögött 1830 békát gyűjtöttek össze, ami 173,1 százalékkal több a tavalyinál. Ez bizakodásra ad okot.

A korábbi drasztikus állománycsökkenés tehát nem folytatódott, a helyi populáció erősödni látszik. A békamentések 1995-ös kezdete óta az ideivel együtt már 102.075 példányt mentettek az állomány túlélésének érdekében.


Az MME hírleveléből kiderült: a hónap folyamán a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) bejelentést kapott arról, hogy Kislippón az egyik tulajdonos leverte a háza faláról a fecskefészkeket. Erre engedélyt nem kért a természetvédelmi hatóságtól. Az esetet szerencsére bizonyítani lehetett, ezért a DDNPI munkatársai a rendőrséggel közösen kivonultak a helyszínre.

Az elkövető 15 fészek leverését ismerte be arra hivatkozva, hogy a fészkek zavarták a ház falának lefestésében. Ez azonban nem elfogadható indok még akkor sem, ha a cselekmény a fecskék visszaérkezése előtt következett be, mert a védett madarak fészkeinek eltávolítása hatósági engedélyhez kötött. Az ügyben a hatósági eljárás jelenleg is tart, ami remélhetőleg súlyos szankciókkal végződik.

Pécsi vércsékről is hírt adtak:

„Két éve adtunk hírt arról, hogy a hajdani pécsi bőrgyár területén vörös vércsék költenek az egyik épület falából kiálló csőben. Úgy tűnt, hogy jelenlétük senkit sem zavar, de kiderült, hogy az épület tulajdonosa mégis szabadulni akar a madaraktól. A cső nyílását befedette, így a vércsék már nem tudnak költeni benne.

A pár azonban nem hagyta magát! A legutóbbi ellenőrzésünk alkalmával azt láttuk, hogy a
cső alatti viszonylag széles párkányon zajlik a költés. A vércsék nem építenek fészket, ezért az ilyen helyeken a puszta aljzatra vagy törmelékre rakják le a tojásaikat. Ez problémát nem okoz a költések menetében, de ez a fészekalj így már kevésbé védett az időjárás viszontagságaitól. Ennek ellenére minden remény megvan a vércsék sikeres költésére.”

Mint az MME közleményéből kiderült, a pécsi és szigetvári fészekleverések és facsonkolások ellenére tovább nőt a vetési varjak baranyai állománya. A hónap folyamán végzett felmérés során 8 településen 50 fészektelepet találtak. A varjak fészkelése tavaly óta 12 helyen szűnt meg, viszont 15 helyen alakultak ki új kolóniák.

A költő párok számát az előző évi 1451 párral szemben idén 1605 párra becsülték, ami 10,6 százalékos gyarapodást jelent. Pécsen a fészkelők száma 784 pára tehető, ami 20,2 százalékkal több, mint tavaly.

A felmérés alkalmával 4 helyen regisztráltak 100 párnál nagyobb kolóniát. A legtöbb varjú
továbbra is a szabadszentkirályi focipálya mellett (209 pár) és a pécsi vásártéren (188 pár) költ.

A teljes áprilisi hírlevél IDE KATTINTVA letölthető.