Május 1-én nyitott meg újra hosszú hónapok után a pécsiek egyik nagy kedvence, az – egyébként új igazgató irányítása alatt működő – állatkert. Kicsit ugyan nehézkesen indult a dolog, ugyanis csak védettségi igazolvánnyal, illetve az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) mobilapplikációjával látogatható most az intézmény. Szerencsére folyamatosan emelkedik a látogatók száma, de természetesen a zooban is nagyon várják, hogy a járvány véget érjen és minden érdeklődőt beengedhessenek. Mi is felnéztünk az állatparkba egy körre, hogy jól lefotózzuk a néhány napos bébibölényt és a többi kedvencet. Mutatjuk őket!
Varga Péterné zoopedagógus lapunknak elmondta: szerencsére az óvodák és iskolák részéről egyre nagyobb az érdeklődés, egyre többen választják az állatkertet kirándulásuk helyszínéül.
– A hétvégén pedig megtartottuk a nyitást követő második rendezvényünket, a gyermeknapot, mely rendkívüli népszerűségnek örvendett. Minden programunkon sokan vettek részt, és pozitív visszajelzéseket kaptunk. Reméljük, ez a tendencia folytatódik a jövőben is. Június 21-től indítjuk a zoo-táborokat, melyekre már csak néhány hely maradt – fogalmazott az állatkerti szakember.
Mi is kinéztünk a zooba…
Néhány fotó:
Egy iskoláscsoport épp ottjártunkkor mehetett be a makikhoz:
A szurikátáknál és a mókusmajmoknál mindig nagy a nyüzsi:
A zebrák nem árulták el, hogy a szerelem vagy a meleg miatt viselkednek így:
Gyereknapra született a pécsi bölénypár nyolcadik borja
A pécsi bölények szépen szaporodnak, hiszen a legifjabb borjú immár a 8. kicsi a családban. Brutus és Avarka hamar egymásra találtak: miután a bika ivarérett lett, évente születtek bölényborjak a pécsi állatkertben. A látogatók körében jól ismert, tekintélyes méretű bika, Brutus a prágai zooban látta meg a napvilágot 2011-ben, ahonnan alig egyéves, fiatal példányként költözött ide egy évvel később. Párja, Avarka a Budakeszi Vadasparkban született 2008. november 7-én és 2010. szeptember 1-én költözött Pécsre, eredetileg egy másik bika, Junior mellé – foglalta össze röviden az állatok eddigi élettörténetét Varga Péterné.
A kisbölény és családja igen aktív az utóbbi napokban:
– Figyelembe véve, hogy az amerikai bölények vemhességi ideje 9 hónap, észrevehető, hogy két ellés között a biológiailag lehetséges legrövidebb idő telt el. Bölénypárunknak eddig 7 utóda született: 2014-ben elsőszülöttjük egy üsző, vagyis nőstény borjú volt, aki időközben a Nyíregyházi Állatparkba költözött. 2015-ben egy újabb üsző született, Petra, ő napjainkban az Eszéki Állatkert lakója. 2016. augusztus 21-én, már a felújított kifutóban született meg Hodor, a bikaborjú, aki a csehországi Farma Aves magánállatkertbe költözött. 2017-ban hozta világra Avarka 4. borját, Bent, aki egy bika. Őt követte a sorban Bóra üsző 2018-ban. Ben és Bóra a Palicsi Állatkertbe költöztek. 2019-ben született Baltazár, a bikaborjú, majd 2020-ban Füge, aki egy üsző. Ők ketten jelenleg is még a pécsi zooban élnek, családjuk körében. A kicsi születésével tehát 2021-re nyolcgyermekessé vált a pécsi bölénypár. Avarka az összes borját odaadással és szeretettel nevelte, jelen esetben sincs ez másként. A kicsi május 29-én, a késő esti órákban született meg. A patások kicsinyeihez méltó módon, születését követően perceken belül lábra állt és szopott. Valószínűleg nőstény, de egyelőre nem tudjuk biztosan – emlékezett vissza a zoopedagógus.
[su_note note_color=”#a1cc7d”]Napjainkra a bölényeknek két faja maradt fenn, az amerikai bölény (Bison bison) és az európai bölény (Bison bonasus). A két faj ránézésre hasonlít egymásra, ezen kívül könnyen kereszteződnek, így egyes rendszerezők csupán egy azon faj két különböző alfajának tekintik őket. Az amerikai bölény Észak-Amerika legnagyobb testű állata, a kifejlett bikák akár 900 kilogrammosra is megnőhetnek. Egykor jóval nagyobb elterjedési területtel rendelkezett a faj, mely napjainkra feldarabolódott, foltszerűvé vált. Két alfaja ismert, melyek élőhelyükön kívül némiképp megjelenésükben is különböznek egymástól, ezek az erdei bölény (Bison bison athabascae) és a nagyobb termetű, a Pécsi Állatkertben is látható préribölény (Bison bison bison). Az amerikai bölény egyike azon állatfajoknak, melyeket az állatkertek és a rezervátumok mentettek meg a teljes kipusztulástól. Az észak-amerikai indiánok a bölény minden porcikáját felhasználták, gyakorlatilag fennmaradásuk záloga volt ez az állatfaj. Húsát fogyasztották, bőréből sátrat és ruhát készítettek, csontjait, szarvait is felhasználták. A fehér telepesek földszerzés céljából az indiánok közvetlen kiirtása helyett fő táplálékállatuk levadászását választották, és kíméletlenül irtani kezdték a bölényeket. Az 1900-as évek elejére kevesebb mint 1000 példány maradt fenn ebből a fajból. Szerencsére időben elkezdődhetett a tervszerű tenyésztés, így az amerikai bölény megmenekült a kihalástól.[/su_note]
