Nora, Alf, Pali, Dínó, Sofi, és Pöttyös is nagyon vágynak az otthonra!

Sajnos – az állatmentők és menhelyek becsülendő, áldozatos munkájának ellenére – országosan, sőt Pécsett és a környéken is rengeteg a kóbor, vagy csak szörnyű körülmények között tengődő háziállat. Az ártatlan jószágok, amiket önkéntes őrangyalaiknak hála sikerül szorult helyzetükből megmenteni mind nagyon megérdemlik, hogy új életet kezdhessenek egy számukra sokkal megfelelőbb helyen. Lapunk fotóriporterével nyakunkba vettük a várost és ellátogattunk a Pécsett működő állatvédő szervezetekhez, akiket arra kértünk, mutassanak be néhány régóta gondozásukban álló pártfogoltat, hátha általunk szerető családra találnak.

Sorozatunk második részében a Pécs Környéki Állatmentő Alapítvány telephelyére látogattunk el, aminek állatimádó tagjai hosszú évek alatt több száz, sőt több ezer pórul járt védencen segítettek már. Céljuk, hogy minden a gondozásukba kerülő kutyát és macskát a lehető legjobb körülmények közé, szerető családhoz juttassanak.

– Igyekszünk nagyon gondosan megválogatni, hogy kinek adunk oda kutyát vagy macskát. Egyrészt az állat és a gazdijelölt között kell szimpátiának kialakulnia, de emellett megnézzük a leendő otthont, körülményeket is, aztán jön a kéthetes próbaidő. A még ivaros szőrmókokat is ivartalanítási kötelezettség mellett lehet csak befogadni. Kölyökkutyát nem igazán adunk örökbe idős embereknek, amiért néha kritizálnak minket, de szerintem ez érthető. Szeretnénk ugyanis egész élettartamukra otthont találni a védenceinknek. A legtöbb az alapítvány által mentett jószág rendkívül rossz körülményekből szabadult, aminél a nálunk lévő kennelek sokkal jobbak, hiszen itt rendszeresen kapnak enni, nincsenek megkötve, meleg van, fedél van a fejük felett, foglalkozunk velük. Az örökbefogadásnál pedig az a cél, hogy még ennél is sokkal jobb helyre kerüljenek, lehetőleg kinti-benti tartással – mondta el lapunknak Bach Erzsébet, az alapítvány egyik vezetője.

Jelenleg körülbelül 40 ebből és 30 fölötti számú macskából áll a népes alapítványi falka. A legtöbbször kutyákkal foglalkozó nő elmondta, számára minden egyes állat különleges. Sok esetben előfordul náluk, hogy állat és ember már az első találkozáskor összekapcsolódik; sőt mivel 20 éve kutyákkal foglalkozik sokszor ajánlani is tud ebet a látogatóknak, hiszen jól ismeri a pártfogolt szőrgombócokat, mondta.

Lássunk néhány édes szőrmókot, amik viszont már túl régóta várják álomgazdájukat…

Nora, a csupaszív keverék 2 éve vár türelmesen

2017-ben született az ivartalanított, kistestű, keverék nőstény. Valószínűleg terriervér is csörgedezik benne, emiatt macskákkal és szárnyasokkal nem tanácsos összeereszteni. Eredeti gazdája is azért mondott le róla, mert kárt tett a baromfiban. Más kutyákkal és emberekkel azonban nagyon barátságos. Kisgyermek mellé azért inkább csak saját felelősségre vihető, mert csipkedős az alapítvány munkatársa szerint. Sajnos mindeddig még nem volt rá érdeklődő, pedig 2 éve van az állatmentőknél.

Alf egy 4 éves forgószél

Szintén terrier jellegű, ivartalanított kan kutyus, amit Norához hasonlóan talán fekete színe miatt nem fogad örökbe senki, szintén 2 éve van az alapítványnál. Imádja az embereket és a gyerekeket, az önkéntes sétáltatók nagy kedvence. Nagyon pörgős eb, biztosan nagy mozgástérre lesz szüksége, emellett bombabiztos kerítésre, ugyanis kissé szökős is.

A puli, akinek a neve Pali…

A fajtatisztának tűnő, folyamatosan ugrabugráló, 2017 őszén született gyönyörűség nagyon elhanyagolt állapotban került az alapítványi önkéntesek gondos kezei közé körülbelül másfél éve, azóta hatalmas változáson ment keresztül. Pulira jellemzően rendkívül energikus állatról van szó, így csakis nagy területen tartható.

Dínó egyszer már otthonra lelt, de sajnos nem jött össze…

Örökbefogadóit nem lehetett elérni, így az alapítvány munkatársai egy idő után nem tudtak semmit az ebről. Kiderült, hogy Dínót újdonsült “gondviselői” odaadták valakinek, a kutya azonban megszökött ettől a második gazdától. Szerencsére egy másik állatmentő egyesület tagjai befogták és chipje alapján megtalálták a Pécs Környéki Állatmentő Alapítványt, majd  visszajuttatták hozzájuk. A kan kutyus 2017-ben született, keverék, minden állattal és emberrel is jól kijön, a tökéletes kutya mintapéldánya. Csak arra vár, hogy ezt szerető családban bizonyíthassa.

Szofi korábban harapott, mára a nyugalom szótári illusztrációja lehetne

A kutyust 5 frissen született kölykével dobták ki egy mezőre, az állatmentőknek is alig sikerült megmentenie őket, hiszen a mamakutya – érthető módon – annyira védte kicsinyeit, hogy bárkit megharapott volna, aki a közelébe ment. Azóta megnyugodott a körülbelül 4 éves ivartalanított nőstény, bárkivel kijön és már örökbefogadott kölykei után most ő is várja az álomgazdit.

Pöttyös, a vigyorgó kis gyönyörűség 

Azért olyan fiatalabb kutyusok is bőven akadnak mindig az állatmentőknél, amik frissen kerültek a gondozásukba. Párjával és kicsinyeivel együtt vették magukhoz néhány hónapja a nőstény kutyust, Pöttyöst. A rendkívül cuki keverék kutya másfél év körüli, akár lakásba és gyerekek közé, más kedvenc mellé is elvihető a rossz körülmények közül megmentett aranyos kisállat.

Amint azt Bach Erzsébettől megtudtuk, a bull típusú és a fekete színű kutyák – és macskák – azok, amelyeket legkevésbé választják a hozzájuk ellátogatók. Szerinte mindez leginkább a babonák és a rossz imidzs számlájára írható, ami ezeket a szegény párákat övezi. Hozzátette, úgy gondolja, hogy a kisebb testű ebekkel, melyek a legkeresettebbek az állatmentőknél, sok esetben nehezebb bánni, mint az úgy nevezett harci kutyákkal. Persze az nem feltétlenül fajtafüggő, hogy milyen egy állat személyisége. Van például olyan kutyájuk, amit valószínűleg viadalokon harcoltattak, így fajtársaival nem igazán jön ki, viszont emberekkel, sőt gyerekekkel is tündérien viselkedik.

“Szinte minden kutyát lehet formálni, folyamatosan figyeljük őket és próbáljuk lehetőségeinkhez mérten tanítgatni, trenírozni is az állatokat”

– így az alapítványi vezető.

Végezetül elmondta, tapasztalatból tudja, hogy a rossz tartásból mentett állatok, melyek megtapasztalták, mi a szenvedés, hihetetlenül hálásak és vágynak a szeretetre, néhány óra vagy nap alatt képesek bizalommal viseltetni az olyan emberek iránt, akiken látják, hogy gondoskodnak róluk. Sokszor hihetetlenül megrázó és egyben megható helyzetekkel találkoznak az állatvédők, azok az ártatlanok pedig, amik gyakorlatilag az életüket köszönhetik nekik, csak azt várják, hogy álomcsaládjuk végre rájuk találjon.

Hogyan segíthetünk az állatvédőknek?

Bármilyen segítséget szívesen fogadnak, legyen szó anyagi támogatásról, vagy tárgyi adományokról. Természetesen emellett nagyon nagy segítség, ha lelkes állatbarátok sétáltatni érkeznek hozzájuk, hiszen az egyesületi tagok nem tudnak eleget foglalkozni az állatokkal még úgy sem, hogy minden szabadidejüket velük töltik. Sokszor tartanak takarítást, felújítást, tereprendezést, amiben szintén várják akár szakemberek, akár önkéntes segítők szerepvállalását.

A cikksorozat első része IDE KATTINTVA olvasható.

hirdetés
Hirdetés