Új, imádni való lakó érkezett a pécsi állatkertbe

A Pécsi Állatkert látogatói sétájuk során egy különös, aranyszőrű rágcsálóval is találkozhatnak a majomházban.

Egy fiatal hím arany aguti (Dasyprocta leporina) tavaly tavasszal érkezett Pécsre születési helyéről, a Zágrábi Állatkertből. Bár az érdekes kisemlős hamar megbarátkozott új otthonával, sajnos az elmúlt hónapok során megözvegyült. Mivel nem szerették volna egyedül hagyni, az állatkert munkatársai több más intézménnyel is felvették a kapcsolatot annak érdekében, hogy a magára maradt agutihoz új menyasszony érkezhessen.

Végül a Miskolci Állatkertben bukkantak rá az ideális arajelöltre, egy idősebb, kifejlett nőstényre, ami május 21-én érkezett meg a pécsi zooba. Az összeszoktatás nem volt egyszerű, hiszen a nőstény agutinak nem csupán az új kifutót és a már régebb óta itt élő hím fajtársát kellett megszoknia, hanem az agutikkal társbérletben élő kistestű majmokkal, az aranykezű tamarinokkal (Saguinus midas) is meg kellet barátkoznia.

Mit kell tudni az állatról?

Az arany aguti, kevésbé ismert nevén közönséges aguti Dél-Amerika északi részén őshonos nagy méretű rágcsáló. A kifejlett állatok akár a 6 kg-os súlyt is elérhetik. Trópusi erdők lakója, a talajszinten mozogva kutat fő táplálékai, a lehullott gyümölcsök és magvak után. Párokban, illetve kis családi csoportokban él, ahol a szülőpár mellett az egy évesnél fiatalabb kölykök is megtalálhatóak. Ha az utódok elérik az ivarérettséget (kb. 9 hónapos korukban), elhagyják szüleiket és saját párt keresnek maguknak. Az agutik előszeretettel követik a lombkoronában mozgó majmokat, és elfogyasztják az általuk hátrahagyott táplálékot (éppen ezért láthatóak állatkertünk rágcsálói is egy majomfajjal társbérletben). Néha elraktározzak azt az élelmet, amelyet nem tudnak egyszerre elfogyasztani. Mivel meglehetősen feledékeny állatkák, a magvak  gyakran kicsíráznak, ez által az agutik hozzájárulnak az esőerdők újbóli benépesítéséhez. Az őslakosok húsuk miatt vadásznak rájuk, e mellett több ragadozó állatfaj fontos táplálékállatai. Az agutik a természetben ritkán élnek 6 évnél tovább, állatkerti körülmények között azonban akár 20. születésnapjukat is megélhetik. Bár az európai állatkertekben nem számítanak ritkának ezek a rágcsálók, az arany aguti Magyarországon jelenleg a pécsivel együtt csupán három intézményben kerül  bemutatásra, e mellett két további hazai állatkertben egy közeli rokon fajjal, az Azara-agutival (Dasyprocta azarae) találkozhat a közönség.

hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés