A lúgosítás egyértelműen a népszerű diéták közé tartozik. A kérdés persze mindig az, valóban működik-e a módszer? Tényleg szükségünk van rá? Az interneten böngészve néha egymásnak ellentmondó információkkal találkozunk. Vági Zsolt pécsi táplálkozáskutató segített az eligazodásban.
A lúgosító irányzatok lényege, hogy a táplálkozással és egyéb praktikákkal megpróbálják a szervezet folyadéktereinek és a vérnek a pH értékét minél lúgosabb irányba terelni, abból az elvből kiindulva, hogy a betegségek savas közegben jönnek létre – kezdte válaszát a témával kapcsolatban Vági Zsolt táplálkozáskutató.
A szervezetben úgynevezett sav-bázis egyensúly áll fenn, a testünk szabályozza, hogy a pH-érték csak igazán szűk határok között mozogjon. A nagyobb eltérés – mind savas, mind lúgos irányba – csupán súlyos betegségek során figyelhető meg. Fontos azonban tudni, hogy ezekben az esetekben sem ez a savas vagy lúgos közeg hozza létre a betegséget, hanem pont fordítva, a betegség károsítja az egyensúlyt fenntartó rendszereket – emel ki a táplálkozáskutató. Erre egy gyakori példa a légzési elégtelenség, mely során a tüdőből nem távozik a szén-dioxid, aminek következtében létrejön a savasodás.
A szervezetnek tehát általában nincs is szüksége külső segítségre, testünk extrém környezetben is tökéletesen elvégzi a sav-bázis egyensúly fenntartását.
– A savas szervezet kifejezés valójában pontatlan, félrevezető megfogalmazás, mivel arra utal, hogy a teljes szervezet és a vér is el vannak savasodva – magyarázta Vági Zsolt. – Ezzel szemben csupán arról van szó, hogy például a túlzott húsfogyasztással, vagy a cukros ételekkel az emésztéskor létrejött szerves savak savas irányba tolják a vizelet, vagy a nyál pH értékét. Természetesen, ha az előbb említettekből túlzott mennyiséget fogyasztunk egy egyoldalú étrend részeként, mozgásszegény életmódot folytatva, akkor előbb-utóbb megbetegszünk, elhízunk, azonban ez sok egyéb tényező miatt van, nem csak azért, mert savasítják a vizeletet.
Amennyiben mégis lúgosítani szeretnénk, az ismert diétákkal nem fogunk ártani a szervezetünknek, hiszen ezek célja, hogy csak a lúgos tartományba sorolható, lúgosító ételeket igyekezzünk fogyasztani. Ezek pedig többnyire megegyeznek az egészséges táplálkozásban ajánlottakkal, hiszen növényi alapú, feldolgozatlan, kevés finomított élelmiszert tartalmazó ételek fogyasztását javasolják– folytatta a szakember.
A szélsőséges megoldásokat viszont a lúgosítás esetében is kerülni kell. Annak ellenére, hogy a lúgosító étrend nem ártalmas, találkozhatunk olyan kúrákkal, melyek valóban veszélyesek lehetnek. Ezek közé sorolható, ha az erősen lúgos anyagokat injekció, vagy tömény oldal formájában juttatjuk be a szervezetbe. Az ilyen kúráknak komoly következményei lehetnek, senki ne próbálja ki! – kéri Vági Zsolt.
A lúgosítást, hasonlóan más az alternatív gyógyászathoz tartozó módszerekhez, a konzervatív medicina nem kifejezetten támogatja, hiszen annak elvei tudományosan nem állják meg a helyüket, de ettől még maga az étrend nem egészségtelen. Éppen ezért a lúgosító kúrákat tesztelők sok esetben valóban javulást tapasztalnak, akár – betegségüktől függően – meg is gyógyulhatnak.
A táplálkozáskutató szerint azonban ezek hátterében sokkal összetettebb folyamatok húzódnak meg. Elég arra gondolnunk, hogy azok a személyek, akik a kúrával kapcsolatban felhagynak káros és egészségtelen életvitelükkel, elkezdenek helyesen táplálkozni, rendszeresen mozogni, természetesen érezni fogják a pozitív változásokat állapotukban. A vizelet valóban lúgosabb lesz a több zöldségtől, de ez szintén általános jelenség, nem érdemes azt a következtetést levonni belőle, hogy csak az eddigi savasabb környezet miatt voltunk rosszabbul.
Az egyik legfontosabb tehát az, hogy értelmetlen, sanyargató diétákba egy felkapott trend kedvéért se kezdjünk.
