Mint minden ünnepkor, így karácsony idején is más-más szokásvilágot figyelhetünk meg hazánk nemzetiségeinek körében. A pécsi nemzetiségi önkormányzatok segítségével most bemutatjuk a ruszin, a roma, a bolgár, a német, a szerb, illetve a horvát nemzetiségi közösségek karácsonyának jellemző részeit képező szokásokat.
A pécsi ruszinoktól egy gasztronómiai különlegességet, a népi paraszti konyha egy egyszerű levesének receptjét kaptuk. Íme a karácsonyi gombás-kolbászos káposztaleves.
A bolgár hagyomány szerint december 24-én, a Jézus Krisztus születése előtti este, a „badni vecser” várakozással telik. A ház családtagjai megterített asztal körül várják Jézus érkezését. A vacsora hús nélküli ételekkel készül: rizzsel töltött szőlő- és káposztalevelek, sült, töltött paprika, főtt bab, szárított gyümölcsökből készült kompót, főtt édes búzával. Erre az alkalomra sütöttek régen kenyeret, pitát, amelyből a családfő mindenkinek tört egy-egy darabot. December 25-ét, Jézus Krisztus születését bőséges ebéddel ünnepelték meg. A férfiak sorba járták a házakat, ahol énekekkel köszöntötték a háziakat. A karácsonyi és újévi ünnepek január 6-ig, vízkeresztig tartottak.
A karácsony és vízkereszt közötti időszak, de különösen a szenteste éjszakája a magyarországi német néphit szerint démonűzésre kiválóan alkalmas. A gonosz hatalmakkal szemben elsősorban ostorcsattogtatással, lövöldözéssel, tülköléssel és füstöléssel védekeztek a régiek.
A magyarországi német falvakban karácsonykor szintén sor került a betlehemi játék (Christkindl- vagy Betlehemspiel) bemutatására. Iskoláskorú leányok és fiúk jártak házról házra, angyalnak, pásztornak, Máriának, Józsefnek és gazdáknak öltözve. Karácsonyfát vagy a betlehemi istálló kicsinyített mását vitték magukkal, amit a szobában az asztalra állítottak, és megfelelő szereposztásban előadták a játékot, nagyobbrészt énekelve, bizonyos szakaszait prózában.
Sok baranyai településen hét-, kilenc-, vagy tizenháromféle böjti ételt tálaltak a németek karácsony este. Ezek között szerepelt például méz, alma, szárított gyümölcs, gesztenye, sütőtök, borleves, pattogatott kukorica, lencse és mákos tészta is. Minél többféle ételt tálaltak, annál nagyobb gazdagságot reméltek a következő évre. Egyes néphiedelmek szerint annyi pénze lett a családnak az újévben, ahány szem mák került a tésztára.
A szerb ortodox egyház a Julianus-naptár szerint számolja a napokat. Így a karácsony náluk 13 nappal később, január 6-án kezdődik. Mind a karácsony, mind a többi, meghatározott naphoz kötött ünnep a görögkeleti vallású szerbeknél a Gergely-naptárhoz képest ugyanígy eltolódik.
A pravoszláv karácsonyt böjt előzi meg, melynek előírásai igen szigorúak, a főszerepet ebben az állati eredetű zsiradékoktól való tartózkodás jelenti: tehát zsír, hús, tej, túró, tejfel és tojás fogyasztása tilos. A karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok népszokás kapcsolódik, ezek közül a legszínesebb és részben ma is élő a tuskóégetés, a „badnjak” szokása.
Az égő tuskót karácsony este gyújtották meg és másnap reggelig egy családtagnak őriznie kellett, hogy el ne aludjék, másnap reggel pedig az első látogató szerencsekívánás közben vesszővel megpiszkálta, hogy repüljenek a szikrák. A karácsonyi tuskó égetésével, tüzének piszkálásával a jövő évi bő termést, az állatállomány szaporodását, a család számbeli és vagyoni gyarapodását, valamint egészségét igyekeztek biztosítani.
Krechuno az oláh és Krisjun a beás cigányok nyelvén a karácsony megfelelője. A karácsonyi ajándékozás régen nem volt szokás a cigányság körében, s nem csak anyagi okok miatt. Sok helyen ma sem divat, legfeljebb a kisgyermekek kapnak ajándékot.
Ahogy más ünnepekkor is, karácsonykor a romáknál a rokonság összejön és több napig együtt vigadnak. Ezen jeles alkalmakkor – és persze máskor is – elkerülhetetlen kellék a tűz, a zene és a tánc. A tűz az összetartozás, az emberi melegség szimbóluma, mely az évszázadok hosszú vándorlása során alakult jelképpé.
A karácsony a magyarországi horvátoknál is szigorú böjttel veszi kezdetét. Régen reggel pálinkát ittak, és egész nap csak száraz kenyeret ettek, esetleg sült krumplit. December 24-én mindenki igyekszik az éjféli misén részt venni. Az éjféli mise után már nincs böjt, minden család a kedvenc ételeit, vagy az ilyenkor szokásos ételeket eszi. A mohácsi sokácok hurkát, kolbászt, sült- és rántott húst, kocsonyát, kalácsot esznek, és pálinkát, bort isznak. A Dráva menti horvátok szenteste az éjféli mise után kocsonyát ettek.
