24 C
Pécs
vasárnap, április 28, 2024
KezdőlapHírzónaHelyi hírekEgyesek tiltják, mások támogatják: milyen hatással lehet a ChatGPT a felsőoktatásra?

Egyesek tiltják, mások támogatják: milyen hatással lehet a ChatGPT a felsőoktatásra?

Nagyot robbant tavaly novemberben az OpenAI által kifejlesztett csevegőrobot, az azóta szinte mindenki által ismert és rengeteg felhasználó által rendszeresen igénybe vett ChatGPT. A mesterséges intelligencia (MI) intézménye nem számít újdonságnak, hiszen hosszú évtizedek óta a mindennapjaink része az internet és a különböző keresőmotorok. Ami azonban különlegessé teszi ezt a felületet, az a sokoldalúsága és a kissé ijesztően nagynak tűnő „tudása”. A pozitív fogadtatás mellett is elkerülhetetlenek a rosszat sejtető jóslatok: több hírportálon jelentek meg cikkek arról, hogy veszélybe kerülhetnek állások, erkölcsi alapelvek, sőt, még a felsőoktatásra is negatív hatással lehet. Ez utóbbiról kérdeztük meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) munkatársait.

Mesterséges intelligenciának egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször számítógépekkel társítjuk. A ChatGPT nincs rákötve az internetre, 2021-ig állnak rendelkezésére adatok, azonban – ha hihetünk a csevegőrobotnak az erre a kérdésre adott válaszának és a híreknek – képes a felhasználói visszajelzésekből is tanulni.

Feltettük a nagy kérdést a ChatGPT-nek: valóban képes tanulni tőlünk?

Felmerül a kérdés: valóban képes lesz a mesterséges intelligencia felváltani, vagy legalább is valamilyen szinten helyettesíteni az ember munkáját, szellemi termékeit? Tényleg fennáll annak a veszélye, hogy az egyetemi tudományos írásműveket a jövőben robotok írják majd a hallgatók helyett? Kell-e a felsőoktatási intézményeknek szabályozni a ChatGPT és társai használatát, és ha igen, hogyan lehetséges az ellenőrzés?

– A PTE-n a digitális oktatásért felelek, egy olyan központot vezetek, mely a legmodernebb módszereket segít elsajátítani a munkatársaknak, emellett pedig elektronikus eszközökkel támogatja a hallgatókat is tanulmányaik során. A ChatGPT nyelvi modell megjelenésével természetesen nekünk is foglalkoznunk kell, hiszen ez az első igazi áttörés az MI-k között abban a tekintetben, hogy hatalmas adatmennyiséget tápláltak bele a fejlesztők, aminek hatására pillanatok alatt, akár összetett szövegekkel reagál azokra a kérdésekre, amiket sokan korábban is a Google keresőjébe pötyögtek be, de eddig csak kulcsszavak mentén, hosszabb kutatást követően kaptak választ rájuk. Nyilvánvalóan vannak korlátai, például elég gyenge matematikából, rajtakapták már hivatkozások hamisításán is, így alapvetően minden témában óvatosan kezelendők az általa közölt információk, mégis óriási előrelépés, hogy a társadalom széles köréhez elért ez a technológia. Hangsúlyozom, a felsőoktatásban használtunk már MI-ket, mint a plágium- és a nyelvhelyesség-ellenőrző, hogy csak párat említsek – mondta Vörös Zoltán, a Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ (DOT) vezetője.

Vörös Zoltán szerint a ChatGPT „kamuhivatkozásokat” is létrehozhat, így nem mindig megbízható forrás

A ChatGPT felsőoktatásban való alkalmazásáról lapunknak úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem alkalmas ugyan dolgozatok megírására, de a hallgatók – sőt, akár még az oktatók is – bővíthetik háttértudásukat adott témákban, sőt, hasznos lehet kutatások megkezdésében, mondta. Hozzátette, ő semmilyen internetes forrás alkalmazását nem tiltaná, csupán arra biztatja az egyetemistákat, hogy mindig kritikusan szemléljék ezeket, és lehetőség szerint nézzenek utána több platformon a begyűjtött információknak. Rengeteg szabályozás abba az irányba indult el, hogy tiltsuk teljesen a mesterséges intelligencia használatát, legalább is a tartalomgeneráló szoftvereket, van olyan külföldi intézmény, ahol az MI által generált szövegeket nem csak plágiumnak minősítik, de eltanácsolást von maga után, ha az embert rajtakapják – így Vörös Zoltán, aki szerint ezt nem csak nehéz ellenőrizni, de mellette az ilyen fokú tilalom a fiatalok életre való nevelésének elvével sem összeegyeztethető.

[su_quote]Ha itt van egy technológia, amitől nem fogunk tudni megszabadulni, akkor inkább nézzük meg, hogyan használhatnánk azt. Ahogy tudományos anyagok írásakor eddig is biztattuk a hallgatókat, hogy használjanak forrásokat, így ebben véleményem szerint most sem érdemes őket gátolni, inkább csak tudatosítani, hogy nem minden adat megbízható. Ha viszont nem tudják, mihez nyúljanak a munka elején, megkérdezhetik róla például az MI-t, hogy kik a téma szakértői, kiknek a munkáit érdemes elolvasni[/su_quote]

– vélekedett az oktató, aki szerint akár az órák megtervezésében is segíthet a kollégáknak a csevegőrobot. Mint mondta, talán később át kell majd gondolni az államvizsgáztatás és a szakdolgozatok rendszerét, de álságos lenne azt mondani, hogy most merült csak fel annak a problémája, hogy talán valaki mással íratta meg az anyagot a hallgató. Valamennyire ki lehet a jövőben is szűrni a csalást, ahogy eddig. Ha szabályozásról beszélünk, óvatosan kell fogalmaznunk, a PTE-n jelenleg nincs is utasítás erre vonatkozóan, de a közös gondolkodás és a vita már elindult, az előnyökről és hátrányokról egyaránt beszéltünk – tette hozzá.

Sokszor az oktatók véleménye is eltér a mesterséges intelligenciákat illetően

Hogy milyen hatással lehet az egyetemi oktatásra, arról dr. Szőke Gergely, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) oktatója, egyúttal a PTE adatvédelmi tisztviselője megkérdezte magát a ChatGPT-t is, ami többek között a következőket adta válaszul:

„A mesterséges intelligenciák, mint például én is, sok segítséget nyújthatunk az egyetemi dolgozatok, beadandók vagy szakdolgozatok írása során. Az egyik legnagyobb előnyünk,
hogy rendkívül sokféle forrást és információt tudunk feldolgozni, és segíthetünk a diákoknak, hogy minél átfogóbb és részletesebb dolgozatokat írjanak. Egy másik előnyünk az, hogy lehetővé tesszük a diákoknak, hogy nagy mennyiségű szöveget hozzanak létre nagyon rövid idő alatt… Azonban, amikor egy diák dolgozatot ír, fontos megjegyezni, hogy én csak egy eszköz vagyok, és nem helyettesíthetem az emberek kritikus gondolkodását és alkotói szellemét.”

Ez nagyjából stimmel is, de természetesen következik belőle egy sor érdekes kérdés, mint például az, miként tudják az oktatók betartatni az esetlegesen az egyetem vagy akár a jog által hozott szabályokat.

– Már a 80-as, 90-es években sok elméleti munka született arról, hogyan lehet kezelni jogi szempontból az akkor még nyilván nem a mostani szinten álló mesterséges intelligenciát. Akkor még azonban nem voltak meg a technikai feltételek sem a hardverek, sem pedig az adatmennyiség tekintetében, ez a 2020-as években ért össze. Vagyis aktuálissá váltak azok az etikai problémák is, amiket a technológia felvet. Jogászok és társadalomtudósok dolgoznak azon, miként lehetne szabályozni az MI-t az élet legkülönbözőbb területein. Optimális lenne, ha már a fejlesztés korai szakaszában felmerülnének ezek a kérdések, nem utólag derülne fény az esetleges gondokra. Sajnos itt még nem tartunk, hiszen sokszor üzleti titokként kezelik az alkotók a folyamatot, de azért vannak kísérletek például az adatvédelem területén, ahol jogszabályi előírás az adatvédelmi szabályok figyelembe vétele már a tervezés fázisában – mondta Szőke Gergely.

Szőke Gergely szerint komoly szakemberek is tartanak az MI-k rohamos fejlődésétől

Azt ő is megerősítette, hogy a ChatGPT tanul a felhasználói visszajelzésekből, de nem tudni, mégis hány ügyfélnek kell ahhoz negatívan értékelnie az adott választ ahhoz, hogy az oldal működtetői felülírják. Sőt, sokan állítják: a robot magabiztosan hazudik, így nem is könnyű rajtakapni a hamis információk közlésén. Talán még mindig jobb a bárki által szerkeszthető Wikipédiához képest tehát megbízhatóság tekintetében, de semmiképp sem tökéletes.

[su_quote]Reális veszély, hogy a hallgatók a ChatGPT által kreált szöveget adhatnak le beadandó vagy akár szakdolgozatként. Ideális esetben az oktatónak ezt észre kell vennie, hiszen a furcsa, vagy a szövegbe nem illeszkedő mondatok, fordulatok általában kitűnnek a dokumentumban. A változó színvonalú írások miatt persze lehetséges, hogy az MI tudná reprodukálni egy gyengébben teljesítő hallgató munkáját, de egy igazán jó dolgozatot vélhetően nem tud összeállítani. A szabályozás kapcsán kézenfekvő lenne a tiltás, de talán jobb megoldás keretek közé szorítani a használatot, hiszen a ChatGPT segítséget nyújthat akár gondolatmenetek előre mozdításában is. Az átláthatóság azonban itt is fontos, tehát mindig jelölje meg a forrásait az egyetemista vagy éppen a kutató[/su_quote]

– foglalta össze az oktató.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő