A nyári szünet előtti utolsó közgyűlésen téma lesz Pécs költségvetése is. Az önkormányzat az óvodai dolgozók bérére a normatíva 1,4 milliárd forintos kiegészítését kéri. Fel kell készülni továbbá arra a pillanatra is, amikor az Államkincstár az önkormányzat és intézményei gyakorlatilag minden pénzét besöpri, Pécs napi működését pedig a tavalyi költségvetés 5 százalékából kell valahogy megoldani.
Csütörtöki ülésén újra tárgyal a város költségvetéséről Pécs közgyűlése. A döntések között lesz technikai is, ám több kiemelten fontos döntést is meg kell hoznia a képviselőknek. Ezek hátteréről Ruzsa Csaba, Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere adott lapunknak tájékoztatást.
Óvodai béremelések – 1,4 milliárd forint kell hozzá
Mint ismert, Pécs az idei évben 557 millió forintot kapott a központi költségvetésből az óvodai dolgozók béremelésére, és ezt el is költötte erre a célra. Az összeg azonban nem elegendő arra, hogy a Pécsett tavaly átlagosan csaknem 50 százalékos bérnövekedés után idén is fedezze a kötelezően előírt emelést.
Annak érdekében, hogy a pécsi óvodai dolgozók a tavaly messze a kormányzati elvárás felett eltérített bérükre kaphassák meg az idei további, központilag előírt béremelést, Pécs önkormányzata Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárhoz fordult levélben. Ruzsa Csaba elmondta: lényegében 1,4 milliárd forintnyi normatívaemelést kér Pécs. Ebből 1 milliárd a tavaly elfogadott, szakmai, differenciált, átlagosan csaknem 50 százalékos béremelés idei összegének a fedezete, 400 millió forint pedig a juttatások idei, a kormányzat által előírt további növekedését tenné lehetővé.
Teljesen kisöprik a padlást: a pénze 5 százalékát tarthatja meg Pécs
A közpénztörvényként ismert új jogszabály értelmében 2025. október 1-től az állam magához veszi a főváros és a megyei jogú városok önkormányzatainak és önkormányzati intézményeinek szinte teljes pénzeszközét. Az érintett városok, így Pécs is, csupán a költségvetésük 5 százalékát tarthatják meg saját számláikon, a többit el kell utalni az Államkincstárnak. A város ősztől így mindössze 2,8 milliárd forintnyi pénzeszközt tarthat magánál.
Ruzsa Csaba elmagyarázta: a városoknak bevételt termelő betéti számlákat is fel kell törni, ezek helyett majd az állam ajánl valamilyen befektetési lehetőséget.
A pécsi alpolgármester rámutatott: ez már azon az intézkedéscsomagon is túlmutat, amellyel a kormányzat különböző jogcímekkel elvonta Pécstől az iparűzési adó szabadon felhasználható részét. Ez az újabb lépés vélhetően már nemcsak az állam forráshiányán enyhít, hanem a napi működést lehetővé tévő likviditását próbálhatja meg biztosítani, megint csak az önkormányzatok terhére. Azaz, a kormányzat most már teljesen tisztára söpri azt a bizonyos padlást.
Ruzsa Csaba elmondta: annak érdekében, hogy a város ilyen körülmények között is megőrizze a működőképességét, az önkormányzat likviditásmenedzsment modelljét frissíteni kellett. A közgyűlés ennek elfogadásáról is szavazhat csütörtökön.
Gyermekétkeztetés – állami normatíva kontra valóság
Foglalkoznia kell a közgyűlésnek a pécsi gyermekétkeztetés kérdésével is. Ennek költsége 43 százalékkal nőtt 2022 óta, ám ezt az állami normatíva nem követte. Pécs önkormányzata ezt a plusz költséget mégsem hárította át a pécsi gyermekek szüleire. Ahhoz, hogy az önkormányzat fenntartásában működő iskolákban, óvodákban változatlan maradjon az étkezés díja, Pécs 2024-ben 2,165 milliárdot költött, 2025-ben pedig 2,493 milliárd forintot fordít a célra, saját költségvetéséből.
A 6 milliárd forintra rúgó állami elvonások ezt a teherviselést idén már nem teszik lehetővé a város számára. Pécs vezetése ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordult annak érdekében, hogy az állami feladat ellátására szánt normatíva emelkedjen, és fedezze a közétkeztetés valós költségeit.
Ruzsa Csaba elmondta: a szaktárca arról tájékoztatta őket, hogy a – megint csak: állami feladat ellátására szánt – normatíva emelésére nincs lehetőség. Ehelyett azt ajánlották, hogy az Önkormányzatok rendkívüli támogatására (REKI) adjon be igényt a város. Ebből az alapból 1,7 milliárd forintra pályázik az önkormányzat.
Tavaly Pécs ugyanerre az alapra 1,488 milliárd forintos pályázatot nyújtott be, végül mindössze 7,419 millió forintot kapott. Ha a közgyűlés rábólint, idén újra megpróbálja az önkormányzat.
Gyors segítség a kulturális területen
Ruzsa Csaba hozzátette: a Zsolnay Örökségkezelőnek és a Pécsi Nemzeti Színháznak is gyors és hathatós segítségre van szüksége likviditásuk megőrzéséhez.
Az alpolgármester elmondta: a ZsÖK esetében még nincs új szerződés a kormányzattal a közös működtetésre, így csak a város támogatására számíthat a cég. Miközben közeleg az év legnagyobb pécsi eseménye, a Zsolnay Fényfesztivál. Mivel a szerződéskötésre és az utalásra reálisan leghamarabb augusztus végén lehet számítani, a társaság 150 millió forintos hitelkeretre nyújtott be kérelmet.
A színház állammal közös finanszírozást biztosító szerződéséről szintén csütörtökön dönt a pécsi közgyűlés, itt is likviditási hiány alakult ki. A PNSZ igazgatójával egyeztetve a városvezetés azt javasolja a közgyűlésnek, hogy áthidaló megoldásként a színház 50 millió forintos hitelkeretét emelje meg 200 millió forintra.
A közgyűlésnek így összesen 300 millió forintnyi, a kulturális intézményrendszer napi működését segítő hitelről is döntenie kell csütörtökön.
