Egész közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem esik meg. Magyarországon minden példány védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Ha találkozunk egy bajba jutottal, segítsünk rajta. Mutatjuk hogyan.
A nyár esti éjszakákon egyre gyakrabban találkozhatunk denevérekkel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezért szolgált néhány hasznos tanáccsal, hogy mit kell tenni, ha segítségre szoruló denevérre bukkannánk.
A denevérek éjszakai állatok, ezért ha nappal találkoznánk velük és az állatok nem sötét rejtekhelyen vannak, akkor szinte biztos, hogy segítségre szorulnak. Ha pincében, padláson, pajtában, redőnytokban, nyílászárók vagy épületek más hézagaiban találkozunk denevérrel, akkor az állat jó eséllyel önként választott búvóhelyén van. Itt nem szabad zavarni őket!
A. Amikor biztosan nem muszáj/szükséges megfogni a denevért:
Ha a denevér véletlenül repült be a szobába, épületbe, de láthatóan semmi baja, a legjobb, amit tehetünk, hogy
- lekapcsoljuk a villanyt,
- kitárjuk az ablakot, elhúzzuk a függönyt,
- becsukjuk az ajtó(kat), hogy ne repülhessen át más helyiségekbe.
Röptében semmiképp se próbáljuk terelgetni, megfogni – figyelmeztet az MME. A hosszabb időre csapdába esett denevérek gyakran kerülnek elő a fürdőszobából – ha gyanítjuk, hogy ilyen vendégünk van, tartsuk lehajtva vécé tetejét.
B. Amikor a denevérnek mindenképpen segítségre van szüksége
- a földön kuporog,
- nappal van és búvóhelyen kívül, kitett helyen találunk rá (egy falon, fatörzsön),
- macskával vagy más ragadozóval találkozhatott,
- még fiatal (a legnagyobb hazai denevér testhossza kifejletten is mindössze 6-8 centiméter). A kölykök júniustól jönnek világra, ilyenkor még szinte szőrtelenek, de szeptemberre már önállóak),
- odaragadt, beakadt valahova (légypapír vagy rágcsálócsapda, drót, háló), láthatóan sérült,
- megzavarták a búvóhelyét (farakás megbontása, építési, felújítási munkálatok).
A fenti helyzetekben jó esély van rá, hogy az állat sérült, beteg, éhes vagy kiszáradt, ezért segítség nélkül elpusztul a számára alkalmatlan környezetben. Így segíthetünk:
Ehhez szükség lesz:
- egy kisebb zárható dobozra (például egy cipősdoboz),
- összegyűrt tiszta rongyra vagy kesztyűre,
- vízre, és egy kisebb edényre (jó célt szolgálhat egy palack kupakja).
Mindenekelőtt nem árt néhány óvintézkedést betartani: ha van, viseljünk maszkot, vagy takarjuk el szánkat, orrunkat – figyelmeztet az MME. Soha ne fogjuk meg a denevért a szárnyánál lógatva, mert könnyen ficamot vagy törést okozhat az állatnak.
- lépés: óvatosan borítsuk rá az állatra a dobozt és szép lassan csúsztassunk alá egy kartont. Ha ez nem megy, meg kell fogni a denevért – ehhez mindenképp használjunk rongyot vagy viseljünk kesztyűt.
- lépés: a ronggyal finoman vegyük fel az állatot és azzal együtt tegyük a dobozba. Helyezzük be a lapos itatót is, majd zárjuk le a dobozt és tegyük sötét, nem huzatos helyre. Élelmet nem kell neki adni, de a vizestálkát időről időre célszerű ellenőrizni.
- lépés: nincs más hátra, mint hívni a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot, mentőhelyet, erről a következő helyeken lehet tájékozódni bővebben:
magyarnemzetiparkok.hu, zoobudapest.com



Ha szinte csupasz denevérkölykö(ke)t találunk, egy meleg (nem forró) vízzel töltött palackot, zárt edényt is helyezzünk a dobozba. Az anyjuktól elszakadt kicsik könnyen kihűlnek, ami végzetes lehet számukra.
Ha esetleg hálóba akadt, csapdába ragadt denevért találunk, ne próbáljuk meg kiszabadítani – vegyünkfel kesztyűt és a hálóval, csapdával együtt helyezzük a dobozba az állatot. Ebben az esetben se feledkezzünk meg a vízről.
Ha betartjuk a fentieket, minimális az esélye a sérülésnek, de ha mégis megkarmol vagy megharap, akkor mossunk kezet (hosszan, alaposan), majd jódos vagy alkoholos fertőtlenítővel kezeljük a sebet és mielőbb mutassuk meg a háziorvosnak – hívta fel a figyelmet az MME.
Bár sokan berzenkednek a denevérektől, nem kevesen félnek is a kis állatoktól, nem árt tudni, hogy nagy hasznunkra vannak a nyári időszakban. Mivel számos fajtának az egyik fő eleségforrása a kisebb rovarok, anélkül, hogy tudnánk róla, segítenek nekünk abban, hogy az esti lámpafényre kevesebb bosszantó moszkító, molylepke vagy büdösbence lepje el a lakásunkat.
Kiemelt fotó: illusztráció