A hibridkukorica mára rendkívül fontos tényezője a korszerű növénytermesztésnek. Genetikai alapokon történik a fejlesztése, így a gazdálkodók olyan fajtákhoz tudnak hozzájutni, amelyek nemcsak bőséges termést ígérnek, de még a termelési kockázatokat is jelentősen csökkentik.
A precízen keresztezett vonalakból származó hibridek a legkiválóbb tulajdonságokat ötvözik, a jó alkalmazkodóképességet, a betegségekkel szembeni ellenállást, és a szárazabb időszakokkal szembeni tűrőképességet.
A teljesítmény a genetikában rejlik
A Gyari-Mag Bt. hibridkukoricáinak alapját különféle genetikai vonalak kombinációja adja, így jönnek létre azok az új típusok, amelyek fokozottan reagálnak a termőhelyi adottságokra. A különböző hibridek érési ideje széles skálán mozog, van korai, középkorai és késői típus, lehetővé téve azt, hogy a gazdák a saját földjükhöz és a vetésforgójukhoz igazítsák a választást.
Ugyanilyen sokszínű a felhasználási cél is, léteznek ugyanis szemes, siló és kettős hasznosítású hibridek. A silókukoricák magas zöldtömeget biztosítanak, és jó emészthetőséggel rendelkeznek, míg a szemes típusúak takarmányként vagy ipari alapanyagként hasznosíthatók.
A szemek típusa
A szemek típusa szerint megkülönböztethetünk lófogú (dent) és kemény (flint) kukoricát. A dent típusú kukoricák puhább szerkezetűek, így könnyebben feldolgozhatóak, a flint szemek pedig strapabíróbbak, és hosszabb ideig tárolhatók. Ezek a tényezők lehetővé teszik, hogy minden termelő a saját céljához igazíthassa a választott fajtát.
Mi a siker kulcsa?
A hibridkukorica eredményes termesztése sokkal több, mint csupán a vetőmag kiválasztása. A teljes technológiai folyamat, a talaj előkészítésétől a betakarításig, alapjaiban határozza meg a végeredményt. A vetés előtt fontos a mélyművelés, ennek során pedig a megfelelő tápanyag-utánpótlás, különösen foszforból, nitrogénből és káliumból.
A vetés időpontja is meghatározó a terméshozam szempontjából. Ezt legfőképpen a talajhőmérséklet szerint érdemes meghatározni, az ideális keléshez legalább 8-10 Celsius-fokos talaj szükséges. A növénysűrűség is egy döntő szempont, szemes hibridek esetében általában 65-75 ezer tő/hektár a legoptimálisabb.
A vízellátás biztosítása szintén lényeges, különösen a virágzás és a szemkitelítődés időszakában, amikor a nedvesség hiánya komoly veszteségekhez vezethet.
A korszerű hibrid kisebb kockázatot jelent
A jelenleg elérhető számtalan kukoricahibrid jobb vízhasznosítási hatékonysággal működik, vagyis ugyanannyi víz mellett több termést adnak, emellett ellenállóbbak a gombabetegségekkel szemben. A betakarítást akkor célszerű elkezdeni, amikor a szemnedvesség 20-25% közé esik, de hosszabb tároláshoz ezt 14-15%-ra kell szárítani.
A megfelelő hibrid kiválasztásához érdemes figyelmbe venni a helyi időjárási viszonyokat, a talaj típusát, valamint az öntözési lehetőséget, ezek ugyanis együttesen határozzák meg, hogy melyik hibrid lesz a legkifizetődőbb.
(x)
