Valóságos időutazáson vehettünk részt: a Hosszúheténynél található római villagazdaság feltárását tekintettük meg a napokban, ám a „nézelődésnél” sokkal több történt. A kitelepülő Urban Sketchers Pécs rajzolóival együtt örökítettük meg az ásatás területén látott csodát, mielőtt a több ezer éves ókori lelőhelyen lezárulna a nagyszabású régészeti kutatás.
Római villagazdaság Pécs mellett – a kutatás
A történet majdnem tíz éve, 2016-ban a terepi kutatásokkal, majd 2018-ban indult újra, mikor a szakemberek megkezdték a nyolcvan évig nem bolygatott, közel kétezer négyzetméteres római kori villagazdaság főépületének rendezését Hosszúhetény határában. Az igazi előremozdulás azonban Papp János hosszúhetényi népművelőhöz köthető, aki 2023-ban adott lendületet a projektnek, közbenjárásával, illetve helyi és pécsi szakemberek segítségével közösségi régészet keretében folytatódhatott a munka.
Az épület teljes homlokzati részét feltárták, valamint megtörtént a Dombay János vezette ásatás hitelesítése, mivel sajnálatos módon az 1940-es vizsgálat eredményei elvesztek. A helyszínt idén tavasszal tisztították meg a földtől és a bozóttól, ezáltal láthatóvá vált, hogy mit kutattak nagy felületen a 20. században – ismerteti az előzményeket Szabó Máté ásatásvezető régész.
A kutató lapunkkal rengeteg érdekességet osztott meg, emellett arról is mesélt, mi történt az elmúlt években a területen, mik az eredmények és mi lesz a folytatás, a római kori villagazdaság sorsa.
Mivel a lelőhely régóta ismert volt, ezért, ahogy Szabó Máté fogalmaz, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban sajnos sok lelet nem került be, a területet eléggé lefosztották már, az illegális fémkeresőzés igen kiterjedt lehetett. A szakértőknek így nincs egységes képük arról, eredetileg mennyi „kincs” volt itt megtalálható, a római kori gazdaságban statisztikailag mekkora leletanyagról beszélhetünk. Emellett – tette hozzá – azzal is szembesülniük kellett, hogy a Dombay által irányított kutatás során az épület északi traktusát teljesen feltárták, így onnan is alig bukkant elő lelet.
Viszont most feltérképezték a 130 négyzetméteres lakoma- vagy fogadóterem és a szomszédos helyiségek struktúráját, a padlózatot, a felmenő falakat, a fűtőcsatornát, egy helyen a falfestés maradványait is megtalálták. Mint mondta, ritkaság az, hogy ekkora felületen legyen nyitva egy római kori villa Magyarországon. Az is kuriózum, hogy épen a helyén van a küszöbkő, a felmenő falak, és szépen megmaradt a padló.
Akadtak azért kincsek bőven, amiket mi is meg tudtunk szemlélni, kezünkbe venni, például egy római csatot, egy egygombos erősprofilú fibulát, nyílhegyet, egy mesterjeggyel ellátott középkori kést, pénzérméket, festett cserépdarabokat. A régész hangsúlyozta: nem csak római kori tárgyak kerültek itt elő!
Nincs közvetlen bizonyíték, de a szakértő szerint a késő római (Kr. u. 3-4. század) villagazdaság valószínűleg jelentős épület lehetett Sopianae környékén, mivel fontos csomópontban fekszik a régi 6-os út mellett, mely abban az időben is főútvonal lehetett Aquincum, illetve a határ (limes) felé.
Nem tudni továbbá azt sem, hogy később mi történt a gazdasággal, de nem kizárt, hogy a középkorban is még fennmaradhatott. És habár az épület funkciója, a lakomaterem és a kiszolgáló helyiségek szerepe nem élt tovább, átalakítva mégis használatba vehették a tereket a későbbi időkben.
Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk: a római kori villagazdaság tulajdonosa fontos szerepet játszhatott Sopianae életében. A főépületben lakhatott, mely körül alakították ki a gazdálkodáshoz szükséges tereket. A nagyméretű villaépület közepén egy belső udvar kapott helyet, a lakó- és tárolóhelyiségek mellett pedig a vendégek fogadására alkalmas, a tulajdonos rangjához illő pompával ellátott épületszárny is megtalálható volt.
A munka néhány hét múlva zárul, természetesen a terület sorsáról is megkérdeztük az ásatásvezető régészt. Szabó Máté kifejtette, az elsődleges cél 2018-ban is az volt, hogy pótolják az 1940-es kutatás dokumentációs hiányait azzal, hogy újra feltárják az adott részt, majd a romok megóvása érdekében visszatemetik az egységet.
Bár van terv és igény arra, hogy a villagazdaság helyén bemutatóteret hozzanak létre, építészekkel együttműködve arra a következtetésre jutottak, hogy sajnos a római kori maradványokból nem maradhat a felszínen semmi, és csak az egykori épület felett, a későbbiekben például egy parkként működő látogatóközpont fogadhatja az érdeklődőket. A településektől messze, és az adott klímakörülmények között nincs más, fenntartható lehetőség a romkonzerválásra. A szakember bízik abban is, hogy egyszer lehetőség nyílik kiállítást szervezni a leletekből, amelyek között talán a korábbi gyűjtőktől is bekerülhet egy-egy tárgy.
A történelem részei lehetünk
Érdemes sietni a hosszúhetényi kirándulás megtervezésével, hiszen már nem sokáig lehet megtekinteni az ásatást, segíteni a munkálatokban, esetleg ceruzát vagy ecsetet ragadni, hogy lefessük a látványt – mindegyik páratlan élmény. Talán nem túlzás azt mondani, hogy így élőben lehetünk részesei a történelemnek, nem múzeumi üvegfalak mögött szemlélve a kincseket. Szinte megtiszteltetés a régi falak maradványai közé belépni, kicsit belegondolhatunk abba, hogy egy-két ezer éve is emberek töltötték meg ezt az óriási termet.
A helyszín az alkotók figyelmét is felkeltette, fiatal pécsi művészek látogattak ki festeni, valamint az Urban Sketchers Pécs rajzolói is többször feltérképezték a villát, hogy megörökítsék a romokat és a régészek csapatát.
Szabó Gergely, az USK alapítója a következőket írta a legutóbbi esemény után:
„A régmúltba utaztunk vissza. Nem csak időben, hanem a térben és anyagban is a múltat faggattuk. A régész a föld rétegeit kutatja. A talajtól tudakolja, mit rejt magában. Aztán amikor kezünkben tartjuk a régi agyagcserépdarabokat, azon merengünk, milyen élete is lehetett azoknak, akik ezeket készítették. Ahogy az egyik rajzoló megfogalmazta: ami számunkra ma különleges esemény, az anno hétköznapi volt. És vajon miképp néznek majd arra évtizedek, netán évszázadok múltán, amit ma éppen mi csináltunk?”
Még nem késő tehát, érdemes megragadni a lehetőséget és megnézni a római kori villagazdaság feltárásának utolsó napjait!
(További információ az ásatásvezető régésztől, Szabó Mátétól kérhető a +36 20/550-9650-es telefonszámon.)
