Nemzetközi szintű eredményeket ért el a PTE a mesterséges megtermékenyítés területén

A Pécsi Tudományegyetem (PTE), mint főkedvezményezett a Kovács L. Gábor akadémikus szakmai vezetésével valósította meg pályázati projektjét. A 2016. október 1-én indult, 100 százalék támogatási intenzitású pályázat jelenleg az egyetem 5 legfontosabb ipari projektjei között szerepel.

A PTE közleményét az eredményekről változtatások nélkül közöljük: 

„A szakmai tevékenység a PTE három kara kilenc intézetének kutatóira épült: Szülészeti és
Nőgyógyászati Klinika, Szentágothai János Kutatóközpont, Laboratóriumi Medicina Intézet,
Orvosi Biológiai Intézet, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet, Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet, Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, Gyógyszerészi Biológia Tanszék, valamint a Fizikai Intézet.

A projekt elvárt kimenetele volt, hogy a Pécsi Tudományegyetem vizsgálatai gyakorlatban is használható, gazdasági vonzatokkal is rendelkező eredményeket szolgáltassanak:
koncepciójában az alkalmazott kutatást célozta. A projekt célja volt továbbá, hogy sikeresen hangolja össze az egyetemi kutatás, a klinikai gyakorlat, illetve a vállalati szféra piaci igényeinek területeit. Szakmai, kutatási szempontból a végleges elvárás pedig az volt, hogy az eddig mesterséges megtermékenyítéssel elért eredményességet jelentősen javítsa.

A projekt eredményeiről hazai és nemzetközi folyóiratokban 39 tudományos közleményt
jelentettek meg és jelenleg 4 cikk áll közlés, illetve elfogadás alatt. A projekt rendkívül
sikeresnek mondható a létrejött innovatív eredmények tekintetében is. Összesen 5 darab
szellemi alkotást azonosítottak, amelyek újdonságát a 18 országban megadott szabadalmak bizonyítják Németországtól Svédországon át az Egyesült Királyságig. Ezen túl további 6 folyamatban lévő szabadalmi eljárás sikeres lezárását várják többek között a tengerentúlon és Ausztráliában. A projekt egyik kézzel fogható fejlesztési eredménye egy TRL-5 fejlesztési szinten lévő chip-diagnosztikai berendezés prototípusa, amelynek hasznosításáról már folynak a tárgyalások. A chip-diagnosztikai berendezés fejlesztése K+F együttműködés keretében a 77 Elektronika Kft, az Energiatudományi Kutatóintézet, a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közreműködésével valósult meg.

A pályázat során megvalósuló kutatással a mesterségesen megtermékenyített embriók
életképességének mikroszkopikus vizsgálatát új megközelítésű, nem-invazív biokémiai
módszerekkel egészítették ki a szakemberek. Ez azt jelenti, hogy az emberi embriók nem válnak közvetlen vizsgálati módszerek alanyává, ugyanis a kutatások és diagnosztikus
eljárások során kizárólag az embriót fejlődése első napjaiban körülvevő tenyésztőfolyadékot használták fel. Ezt a tenyésztőfolyadékot a normál klinikai rutin során az embrió beültetését követően megsemmisítenék. Molekuláris biológiai, genetikai, illetve fehérjediagnosztikai eszköztárral e folyadék felhasználásával valósítanak meg a szakemberek legnagyobb eséllyel megtapadó embriók azonosítására alkalmas, a meglévő módszereket kiegészítő betegágy melletti (point-of-care) gyorsteszteket.

A pályázatban bemutatott eredmények közvetlen folytatására komoly reményeket ad az a hír – melyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkatársai fogalmaztak meg
Palkovics László miniszterre hivatkozva – amely szerint a Pécsi Tudományegyetem „Humán
Reprodukciós Nemzeti Laboratórium” programját a kormány az elkövetkező évekre
anyagilag támogatja.”

Hirdetés