Állami kitüntetést kapott a Pécsi Tudományegyetem professzora

Pócs Éva (fotó: MTA)

Pócs Éva, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékének professor emeritája részére a szellemi néprajz és a magyar néphit kiemelkedő kutatójaként a közép- és délkelet-európai hiedelmek kölcsönhatásainak kutatásában elért eredményei, valamint a történelmi antropológia új, tudományközi kutatási területének létrehozásában vállalt jelentős szerepe elismeréseként Áder János köztársasági elnök Széchenyi-díjat adományozott március 15-én a Parlamentben. 

Pócs Éva néprajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1936. június 27-én született Budapesten.

1960-ban szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán muzeológusi és középiskolai tanári diplomát. 1982-ben lett a néprajztudomány kandidátusa, 1998-tól az MTA doktora.

Pócs Éva (fotó: MTA)

Végzése után a szolnoki Damjanich János Múzeum segédmuzeológusa, 1962-től muzeológusa lett. 1965-1968 között az ELTE BTK Folklore Tanszékén volt aspirantúra.

1968-tól az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, később főmunkatársa, 1990-től a néphit és népszokás osztály vezetője, 1997-től nyugdíjas részmunkaidős vezetője, 2001 és 2003 között részmunkaidős főmunkatársa volt. Nevéhez fűződik a Néphit Archívum létesítése.

Állami kitüntetések kiosztása a Parlamentben (fotó: MTI)

1991-ben kezdett tanítani a mai Pécsi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén, ahol 1993 óta egyetemi docens, 1999-től a Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék egyetemi tanára volt, 2008-tól professor emerita.

Kutatási területe a magyar néphit rendszere, történeti kérdései, a közép- és délkelet európai összehasonlító hiedelemkutatás, európai mitológiák és vallásetnológia, boszorkányság, halottkultusz, samanizmus, szakrális kommunikáció. Az 1980-as évek elején a történelmi antropológia új kutatási területét fedezte fel, s magyarországi tapasztalatainak az összehasonlítása érdekében számtalan európai szintű konferenciát és munkatalálkozót szervezett.

Több száz publikációja jelent meg, számos könyv szerzője vagy szerkesztője, tanulmánykötet-sorozat készítője. Az MTA Néprajztudományi Bizottságának és több szaklap szerkesztőbizottságának tagja.

1972-ben Jankó János-díjat, 1995-ben Györffy István emlékérmet és Pro Scientia díjat és emlékérmet kapott. 2000-ben Szűcs Jenő-díjban, 2002-ben Ortutay Gyula emlékéremben részesült, 2004-ben Herder-díjat vehetett át.

Kiemelt fotó: MTA

Hirdetés