Nem mondhatnánk, hogy Pécs kimondottan földrengés-veszélyes hely lenne, de épp ezért számítanak emlékezetes és különleges napoknak azok, amikor egy kicsit vagy épp nagyon megremegett alattunk a föld. A következőkben olyan közelmúltbeli földrengésekről lesz szó, melyeknek Pécshez közeli településeken volt az epicentruma, azaz a kiindulási pontja. Érdekes és elgondolkodtató, hogy jóval több ilyen rengés történt és történik a város mellett, mint hinnénk.

hirdetés
Uránia Mozi

Nem élünk földrengéses vidéken, de…

A seismology.hu nevű oldalról, azaz a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapjáról kiderül, hogy Magyarországon a statisztikai vizsgálatok alapján évente négy-öt 2,5-3,5 magnitúdójú (azaz erősségű), epicentrumuk körül már érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani.

Ennél sokkal ritkábban fordulnak elő mérsékelt, vagy nagyobb károkat okozó rengések. Előbbiekre 15-20 évente, míg utóbbiakra – hála istennek – 40-50 évente kerül sor. Jól látható a Georisk.hu térképén, hogy a Kárpát-medencében Magyarország kifejezetten védve van a földrengésektől, melyek sokkal sűrűbben fordulnak elő a határainkon túl.

Magyarország viszonylag jól védett a földrengésektől, egy pár évezrede (forrás: georisk.hu)

De vajon miért alakulnak ki a Magyarországon környékén földrengések? A földrengésfigyelő központ leírása szerint a jelenség kiváltó oka az, hogy az Adriai-tenger alatti Adria-lemez nekiütközik a szárazföldnek, az így felhalmozódott feszültség pedig megmozgatja a talajt. A Mecsekben és a Villányi hegység környékén ez az oka a földrengéseknek, de ezen felül a magyar és horvát határ közelében is van egy fő törésvonal, melyből több mellékvonal ágazik szét, ezek mentén is kialakulhatnak olyan rengések, melyeket Pécsett is lehet érezni.

Pécs nincs nagy veszélyben – a kékkel jelölt területeken van a legkevesebb földmozgás (forrás: georisk.hu)

Amikor Versend megremegett

Időrendben visszafelé haladva a legutóbbi ilyen Pécshez közeli földrázkódás Versend térségében történt, nem is olyan régen, 2013 december elsején (egészen pontosan reggel 7 óra 4 perckor). Aki ezt a rengést érezte, az bizonyára még emlékszik is rá. Az obszervatórium honlapja szerint a Richter-skálán 3,2-es erősségű volt, ami ahhoz szerencsére nem volt elég nagy, hogy károkat okozzon, ahhoz viszont igen, hogy kisebb pánikot keltsen.

A versendi 2013-as rengés (forrás: seismology.hu)

A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több közeli kistelepülésről érkeztek sorra a bejelentések: a versendiek mellett a szederkényiek, a szellőiek, a babarciak és a belvárdgyulaiak reggelét is izgalmassá tette ugyanis a jelenség. Ennek a földrengésnek az epicentruma egyébként Erdősmecskéhez volt a legközelebb.

A baranyai földrengések éve

Három évvel korábban is megremegett a föld Baranyában, ráadásul nem is egyszer! Az első 2010. augusztus 17-én hajnalban Csányoszrónál rázta meg a vidéket, noha nem volt jelentős erősségű a maga 2,7-es magnitúdójával. Az azt követő, két hullámban érkező mozgás már nagyobb volt, 3-as erősségű, és Sellyénél érezték a leginkább. Az akkori beszámolók szerint a második rengést két-három percig tartó mély morajlás kísérte, amire a környéken élők felriadtak. Megmozdultak a csillárok, megremegtek a nyílászárók, de anyagi kár nem keletkezett.

Máriakéménden is volt egy kis rengés (seismology.hu)

Az obszervatórium oldaláról kiderül, hogy 2010 a baranyai földrengések éve volt, ugyanis a nyári földrengéseket novemberben egy másik követte. November 21-én éjjel fél 3 környékén a Pécshez közeli Máriakéméndet rázta meg ez a 2,4-es erősségű rengés, mely károkat szintén nem okozott, a lakosok viszont megérezték.

Több mint 150 bejelentés

A következő emlékezetes földmozgás Pécs közelében 2003. december 31-én 20.45-kor remegtette át az újévbe a magyarsarlósiakat és a kozármislenyieket, no meg persze a pécsiek egy részét. A katasztrófavédőkhöz nem véletlenül érkezett be több mint 150 bejelentés, de kicsi volt ahhoz, hogy kárt okozzon. A földmozgás a Richter-skála szerint 3,1-es erősségű volt.

2003-ban majdnem Pécs volt az epicentrum (forrás: seismology.hu)

Egy említésre érdemes baranyai esetről tudunk még, mely 1999-ben történt Siklóson. A 3-as erősségű rengés nem okozott anyagi károkat, viszont a siklósi ügyeletes katasztrófavédőnek adott munkát, hiszen rengetegen telefonáltak be, akik érezték a remegést-rázkódást.

Végezetül, hiszen bizonyára sokakat érdekel: Magyarország legnagyobb földrengése Komáromban volt 1763. június 28-án. Ez a rengés 6,3-as erősségű volt és simán elpusztította a város épületeinek harmadát, valamint több mint 60 embert ölt meg.